Hát nem jó napok járnak most rám.....egyedől maradtam.....na nem teljesen,de mégis....mindenki hazament. András volt az utolsó, de ma ő is. Rámszakadt a magány.....azért ha egy évig együtt élsz valakivel, valakikkel, a napok nagy részét együtt töltitek, nem egyszerű az elválás.
Dehát ennyi volt....lehetett volna az is, hogy soha meg sem ismerjük egymást.....de ez így jobb volt, ez az év - volt benne sok nehézség persze - de fantasztikus volt és felejthetetlen így együtt ez a csapat......azt hiszem ezek örök barátságok maradnak.
Hogy mi lesz a jövő? Ki tudja...Lívia barátnőm jól mondta...olyan mintha a sötétben az úton vezetnél....nem látod merre mégy, csak 1oo méterre látsz el, mégis mégy tovább az úton.
Hát ez van mindannyiunkkal......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése