2009. december 31., csütörtök

2009. december 26., szombat

2oo9 Karácsony

Hát megvolt a bulink.....olyan sokan voltak, hogy nem volt elég ülőhely...... a gyerekek őrültek voltak, még a gyerek program sem kötötte le őket...
Rengeteg önkéntesünk volt, mi jó volt, de ugyanakkor nagyobb szervezést igényet. Nem is emlékszem semmire nagyon, csak, hogy ideges voltam, és rohangáltam mindenfelé kb. Nem volt rossz, de nem volt szerintem olyan jó, mint tavaly...bár mások az ellenkezőjét állítják, úgyhogy lehet hogy ez csak az én képzelgésem. Az az igazság, hogy mindegy, jó túllenni rajta, és csak pihenni.
Ma nem csináltam semmit tv nézésen és evésen kívül.......ez a másfél év alatt nem sokszor fordult elő velem.
Táncolni szeretnék menni, de kellene hozzá társ......na majd látjuk, tele vagyok dél amerikai ismerősökkel, csak akad valaki, aki eljön...!

2009. december 24., csütörtök

CBC Rádió interjú

Na hát ma megvolt a média szereplésem is Kanadában......a CBC rádióban szerepeltem reggel 7 kor...crazy volt, fel kellett kelnem 6 kor ezért...
Drága Lívia barátnőm felvette....áááááááááááá.....visszahallgattam magam.
Kaptam a telefonokat a főnökségtől és az elismeréseket.....wow..........

2009. december 22., kedd

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK!

2009. december 20., vasárnap

A tél Európába költözött

Hideg van, de nem annyira, és nincs hó!!!!!!!!!!!!!!! Ez eléggé elképzelhetetlen itt.......összehasonlítva a magyar helyzettel, ahol most esik, és hidegebb van mint itt....? Nem tudom hogy lesz e fehér karácsonyunk....? Igazából a városra gondolok, mert a városon kívül, a tartományban Ontárióban azért van hó nem is kevés másutt.

Erőteljesen készülünk a Karácsonyra.....bár tegnap spa délutánt csináltam.....Laura említette, hogy milyen jó is a szoli most télen, és beugrott mmi is hiányzik....a szauna, szoli....így hát tegnap elmentem.....nagyon jó volt!!!!!!!!!!!!!!! Köszi Laura az ötletet!

Lívia barátnőm csütörtökre összehívta magyar társaságot egy kisebb kajás bulira, (én egy koktélt ittam) de lehetett enni.....Picker Barrel ez a neve a helynek, ahol voltunk......jó kis hely.......klassz volt, ezek az emberek akik Lívia baráti társaságához tartoznak nagyon kedves aranyos emberek, jó beszélgetős találkozó volt, kösszi Lívia!

Ma még van két találkozóm......és újra hétfő......a jövő hét még húzós lesz, péntekig, amikor a bulit tartjuk, amit én szervezek! Szóval ha "szar" lesz vagy jó lesz, mindenképpen az én érdemem........
Majd látjuk! Szorítsatok.

2009. december 12., szombat

Megfázás

Nem csoda....-1o fok, plusz az északi sarki szél, -2o volt a héten egy - két napig.......crazy.
Az élet még is szép......legalábbis ezt kell bebesszélni magunknak. Ja, szép, a húgomnak sikerültek a vizsgái, és végre nagy jogász lány! Nagyon örülök neki, rengeteget küzdött, mint mindenki, aki a jogi szakvizsgáit teszi le. Nem egyszerű.

A hetem elég munkás volt, és ma is dolgozom.....holnap is. Ez most még így megy Karácsonyig, aztán 26-tól leszek szabad! Már várom........nem mintha ez az időszak rossz lenne, csak nagyon bolondokháza a sok program miatt.

2009. december 6., vasárnap

CCR konferencia Windsorban

Tegnap este értünk haza. Windsorban voltunk 3 napos CCR konferencián.....tavaly is voltam, csak itt, Torontoban. Windsor egy határváros, a másik oldalon Detroit van........
A konferencia......Canadian Council of Refugees .....a teljes neve. Elvileg mindenki részt vehet a konferencián, aki a menekültügyi területen dolgozik....NGO-k, állami szervek, és nemzetközi szervezetek, országos konferencia. Vagyis ott van ált. a UNHCR, Amnesty I, mindenféle NGO, jogászok,kormányzati szervek.....klassz, és fantasztikus kajákkal, és kiszolgálással.
Szombaton megjártuk az USA-t is, átmentünk Detroit ba.....na nem sokat láttam a városból, mondjuk nincs semmi külömbség a többi amerikaihoz képest.....egy ottani menekültügyi NGO-t néztünk meg.....és hát megint megtapasztaltam, hogy a magyarok nem egy kategóriák a kanadaiakkal az amerikai határőrök szemében. Windsorból lehetett látni Detroit látképét igazán...a GM tornyok az igazán érdekesek....az 5 magas torony....nem tudom hogy most, a recesszió után hány tornyot használnak..?
Mindenesetre nagyon jó volt, de persze újra megfáztam.......ez itt a kanadai hidegben nem meglepetés.........

2009. november 29., vasárnap

Mi történt a héten?

Sokminden, legfőképpen készülünk lassan a karácsonyra.......jövő héten egy konferenciára kell mennünk 3 napra, ugyhogy sok idő nem marad a hétből.
A héten tele voltam főzéssel, sütéssel, és meetingekkel. A hétvégén is dolgoztunk...na mondjuk ez nem annyira hiányzik.

Pénteken volt egy kis szabadságom.....Líviánál voltam. Nagyszerű fotós erről mindig meggyőződöm, most is készített 8oo képet rólam, na ez nem azt jelenti, hogy ennyi lesz, hanem válogatunk, és még photoshoppal is megbűvöli mindig. Nagy érzéke van a fényképészethez.....!

Arra gondolok, hogy azért csak össze kellene hozni a szobámban egy kis karácsonyi sarkot, főleg azért, mert jó lenne egy olyan bulifélét csinálni......karácsony és szilveszter között. Na majd meglátjuk, hogy mennyi erőm lesz addigra.....

Jó idő van, még nem esett a hó, de a jövő hétre ígérik.........nem baj, csak legyen napsütés, barátok, kaja, szerelem!.....és pénz sem árt mindehhez.

2009. november 22., vasárnap

Első hét újra itt Torontoban

A hetem mondhatni kellemes volt.....szerdán elmentünk az Air Canada Centre-be, ahol a Rockettes léptek fel. Ők olyan kán- kán táncos féle amerikai csoport, egy karácsonyi műsorukat adták elő.

Pénteken pedig Parry Sound-ba mentünk, egyik munkatársam, Amanda hívott el néhányunkat....nagyon klassz volt. Ez egy olyan 6 ezer fős városka, ahol nyáron a lakosság 1oo ezerre dozzad, annyian látogatják.....nagyon közkedvelt, mert gyönyörű partjai vannak a Huron tó partján, a Georgian Bay-ben.
Nagyon szép házban élnek, de már csak a szülők, mert a gyerekek mindenfelé vannak......azonban az ő életük sem mentes a problémáktól, mint mindenkinek nekik is jut belőle.

2009. november 14., szombat

Vissza Toronto-ba

Visszatértem kis szabadságomról, amit otthon töltöttem. Jó volt.......így szabadságra hazatérni jobb persze mint otthon húzni az igát. Újra végigrohantam a barátokat! Ha 2 hétre megyek haza, ez mindig rohanás......3 hétre kellene menni.....legközelebb.....bár ha végleg megyek haza legközelebb, akkor nem számít.....
Mik jutottak eszembe hazatérésem eredményeképpen? Sokminden....amit mindenkivel megoszthatok, és ami általános, az az, hogy nem élünk rosszabbul láthatóan mint Canadában....itt sem élnek lányegesen jobban az átlagemberek, mint nálunk......aztán, a közlekedés jobb, mint otthon, az építkezés rosszabb.....faházak, nem tégla.....a munkahelyekben itt sem dúskálunk, talán egy kicsit jobb mint odahaza, de nem lényegesen, és az aki most érkezik külfüldről, megdöbbenhet, mert nem egyszerű kanadai munkatapasztalat és alapvető nyelvtudás nélkül munkát vállalni. Mondhatni nem is lehet...talán fizikai munkát.....és onnan kapálódzva - ismerősök felkutatásával és önkéntes munka vállalásával- valahogy ki lehet nőni..... az idő ....nyáron jobb, nincs az az őrült meleg, télen sokkal hidegebb.....sokszor -2o fok.
Az emberek barátságosabbak, kedvesebbek, segítőkészebbek......persze mindig van ellenpélda, de általában. Nincs depresszió...zajlik az élet a városban...most télapó felvonulás lesz a város egyik felében, nagy programnak tűnik, főleg a gyerekeknek......
Az időjárás néha megtréfál bennünket, most is legalább +15 fok van......szinte meleg.....ilyenkor már hideg szokott lenni. De ez nagyon klassz így.....
Mindent lehet venni..., a ruházkodás sokkal olcsobb mint Európában és nálunk. Az élelmiszer ugyanannyi. A fizetések lényegesen nagyobbak.....de a hagyományok és a kultúra Európában maradt......persze itt is vannak koncertek, kiállítások, megpróbálnak mindent idehozni...de borzasztóan drágán, és hát nem ugyanaz amit Bécsben, vagy Budapesten egy exkluzív helyen meghallgatsz, vagy megnézel, vagy itt....... valahogy az egész más.....Az oktatás....középfokig csapnivaló, a felsőfok viszont itt valahogy jobb.....sajnos nem látok bele teljesen a felsőfokú oktatásba, de azt látom, hogy akik kijönnek egyetemekről áltlában több általános - és gondolom szakmai?- ismerettel rendelkeznek, mint Magyarországon....és hát már 25 éves korukra bejárják a fél világot...... és gyakorolnak 2-3 nyelvet.....nem szakadnak meg, mint mi a nyelvtanulásba, valahogy megy nekik.....elmennek az adott országba, és gyakorolják.......
A levegő tisztaságát össze sem lehet hasonlítani a magyarországival, pedig Toronto a nagysága miatt meglehetősen szennyezettnek számít, de érezhetően sokkal jobb, mint az otthoni. A kaja...nem tudok véleményt mondani, mert a hazait szeretem, de tudom, hogy nem teljesen egészséges, és hát itt rengeteg egészségeset eszünk.

Szóval megpróbálom lefektetni a mellette - ellene érveket. Nem egyszerű...persze itt nincsenek ott a rokonok, és a barátok. Szóval gondolom előbb - utóbb sokan hazatérnek, persze a legjobb ha nem munkahelyre megy haza az ember, hanem nyugdíjasan.....akkor egészen más az otthoni élet is.

A magyar pasik??? Hát a véleményem a következő...persze csak amit én látok, nem szentírás, és tisztelet a kivételnek......a magyar pasik nagyon elkényeztetettek, és nem tudják hogy jó dolgukban mit csináljanak....itt gyakori, hogy a nőket eltartják, akármilyen nehéz is. Aztán résztvesznek a háztartásban.....és hát a családnak és a házasságnak itt még van valamilyen értéke. Itt is so a válás, de korántsem annyi, mint nálunk.....talán abból is adódik, hogy nincs olyan értékválság mint odahaza.....
Azért azt hozzá kell tenni, hogy a kanadai pasik nem kezdeményezők...a fenébe...sokkal inkább a latin és a fekete pasik....az pedig sokszor túlzás.....szóval ez sem egyszerű.....

Nahát ennyit.....a visszatérésem....Rolandnak adok igazat.....idefelé most 1 óra volt Bpről Münchenbe, és onnan Toronto 9 óra....visszaafelé csak olyan 7 vagy 7 és fél innen Németország. Sokkal közelebb....a föld forgása miatt. Megnéztem 2 és egy negyed filmet.....meg aludtam, meg unatkoztam........de nagy örömmel vártak, ami jó volt.

Vigyázzatok magatokra, puszi minden otthoni barátnak!!!

2009. november 5., csütörtök

A barátok

A barátok látogatása nagyon klassz dolog. Ez a két hét nem nagyon elég semmire......csak megyek egyik helyről a másikra.....plussz van egy két ügyintézés is, szóval nem csak lazítás......mindig csak a repülőn lazítok...ott úgysem tudsz mást csinálni......csak az a tortúr, az nem kellene, az átszállás legalább ne lenne...így is elég stresszes.....
Na mindegy lassan már két felé kell gondolkodnom, a jövő hét, amit itthon töltök még, és utána az azt követő, amit már elvileg Torontoban......
Sok újdonságot nem hallottam itthon idáig, illetve hát ugye mindenki éli az életét, igy - úgy, vagyis a magánéletben inkább történnek változások, és hát látok néhány készülő építményt, ami a haladás irányába mutat......csak hát a közhangulat a régi...pedig amit állítok, hogy nem rossz és nem kilátástalan a helyzet kis hazánkban, csak nagyon elégedetlenek vagyunk. Kanada ugyan gazdag ország, ja, és az átlag család életszinvonala is jobb, ez bizonyos, de ugyanakkor ott sem könnyü! Függ attól, hogy mit dolgozol, hogy egyedülálló vagy vagy nem....de nem jobb az élet látványosan ott sem.....! A lehetőségek nagyobbak.....a nemzetköziség nagyobb, a problémákat és az életet egy más dimenzióból szemléled ott. Jó mert van összehasonlítási alap mi az ami itt jó, és mi az ami ott. Nyugodt életet itt lehet élni, és az élet ott pörög jobban, az információk ott mozognak inkább.....hát vagy talán nyugatabb európában....

2009. november 4., szerda

Ujra itthon

Hazaértem......már napok óta csak alszom, illetve nem tudom olyan furcsa érzéseim vannak. Semmi nem a régi....jó itthon.....most kicsit az az érzés kavarog bennem, hogy miért is vagyok Kanadában.....persze amikor ott voltam, akkor az volt, hogy miért is megyek haza.....gyanítom, ha végleg jöttem volna haza, akkor nem így állnék a kérdéshez, hanem akkor az lenne, hogy miért is jöttem haza.....szóval megfejthetetlenek ezek a dolgok.

Most ügyeket intézek, kozmetkus, fodrász, orvosi vizsgálatokat csinálok, és a barátokat látogatom...meg alszok, nagyon sokat.....fel sem foghatom, úgy alszok, mintha hónapok óta nem aludtam volna......úgy látszik el voltam fáradva.....és a kaja, itthon persze másképp eszem mint odakinn......most még nem álltam rá az itthoni kajára, és szerintem nem is fogok ebben a kis időben......minden esetre jó megkóstolni a hazai ízeket, amit azonban nem nagyon tudok megemészteni......

2009. október 25., vasárnap

haza

mostmár készülnöm kell hazafelé, mert szerdán utazom......nem kívánom magamnak, és senkinek sem ezt a hosszú utat...de néha muszáj megtenni.

Club Romero buli

Újra buliztunk......egy nagy bulit tartottunk újra, jól sikerült, borkóstolással, játékkal, főként tánccal......nem egyszerű egy bulit megszervezni, hogy midenki igényét kielégítsük....főleg a zenével....kell egy kis afrikai zenét játszani, kell sok latint, és hát nemzetközit sem árt.

Brynn

Újra felvettük a kapcsolatot Brynn-nel, akivel együtt laktam egy évig.....nagyon jó érzés... van egy jó kis munkahelye, és itt lakik, nem túl messzire, ami nagyon jó...már kétszer hoztunk össze találkozót. Most egy kicsit szomorú, mert a szerelme haza kellett hogy menjen, de ilyen dolgok történnek, hogy emberek elszakadnak, visszatérnek, ki tudja.

2009. október 14., szerda

Sound of music

Ma színházban voltunk......kaptunk megint vagy 4o ingyen jegyet a Sound of Music című darabra....nekem nagyon mese volt....én nem vagyok híve ezeknek a régen játszodó daraboknak.....ha régi akkor is inkább legyen felújított......nem mondom hogy rossz volt, de nem nézném meg csak úgy magamtól. Az biztos, hogy a díszlet remek volt, a színészek nagyon jól alakítottak.
Egyébként nem volt valami jó napom, eltörtem egy poharat, bennehagytam a kulcsot a kocsiba, miután parkoltam, és bezártam....még az a szerencse, hogy van 3 szet kulcsunk.

Holnap egy magyar nő jön hozzám, aki látogatóban van Magyarországról, és az itteni szervezeteket járja végig......kíváncsi vagyok milyen lesz a találkánk.

Vennem kell valami partiboltban egy diszkógömböt a jövő hétre......

2009. október 11., vasárnap

Thanksgiving

Készülünk a hálaadásra ezerrel.......már egész pulyka sütésében is toppon vagyok. Muszáj....
Ma történt egy nagyon klassz dolog..................CLEM megérkezett Kanadába! Clem volt az, akivel 2oo7ben együtt dolgoztam, egy kubai srác. Nem igazán srác.....férfi, egy feleséggel és egy gyerekkel. Ma utaztak be Kubából, mint letelepültek. Minden uj.......a feleségnek és a gyereknek legalábbis nagyon. Nem tudom hogyan fogják majd magukat érezni??? Ez az első időszak nagyon rázós mindenkinek...a feleségnek, a gyereknek....ilyenkor nagyon sok minden történhet, nagyon sok kapcsolat szétszakad itt.......nem egyszerű. Remélem az övék nem, de nem lehet tudni...

Szóval Clem és a családja megérkezett.....2 éve nem láttam néha váltottunk levelet, de nem gyakran. Megkért, hogy menjek ki értük a reptérre.......szívesen tettem.......bár először kavarogtam ott egyedül, de megoldottam. Nem volt vészes.

Azután elfuvaroztam öket a város másik végébe......45 perc autópályán......és aztán hazajöttem, majd újra meg kellett tennem az utat, mert bennehagytak egy táskát az autóba........de szerencsére nem volt nagy forgalom a 12 sávos autópályán.......

Megírom a beszédemet holnapra a Hálaadás vacsorára , és alszom egyet.

2009. október 6., kedd

Északi kirándulás újra

A múlt hétvégén újra északon Burk's Falls -n voltam. Nagyon szép az őszi kanadai táj!!!!!!! Ahogyan a képeken lehet látni tényleg olyan.....klassz. mostmár itt hideg van......kabátokban járunk........
Nem jó jel....a tél hideg lesz. A héten készítjük elő a Thanksgiving ünnepet...hétfőn Thanksgiving pulykával.

Lula Lounge

Volt egy nagy bálunk a múlt héten.......egy szórakozóhelyen tartottuk.....ez gyakorlatilag egy adománygyűjtő party volt......fundraiser partynak nevezik itt. Klassz volt, sok emberrel........kiöltözve........és hát remélhetőleg sok pénzt gyüjtünk majd össze....vagyis gyüjtöttünk ösze...még nem tudjuk a végeredményt.......
Ezt megelőző héten csak születésnapokat ünnepeltünk......majdnem minden este.....crazy.........

2009. szeptember 20., vasárnap

Hideg

Megkezdődött lassan a lehülés.........ennek hatására máris megfáztam......mindenki mondja....take it easy.....ja, úgy veszem, de nem javul a helyzet.

Ma Budapestről nézem a közvetítést a Besenyei féle repülős versenyről (Red Bull Air Race). Jó érzés.......mintha otthon lennék. Azért jó lenne már haza menni egy kicsit.

Tegnap megnéztem az ukránok fesztiválját, nem volt nagy durranás.......a tavalyi lengyel sokkal jobb volt. Ma lesz egy bulink, nem nagyon hiányzik...és a jövő hét is tele lesz bulikkal.......egészen 29.-ig, amikor egy nagy bálat tartunk, ami egyben adománygyüjtő esemény is.

Elkezdtünk egy angol tanfolyamot a spanyolajkúaknak. Jónak tűnik, csak kitartás kell hozzá, mindkét részről.

2009. szeptember 12., szombat

Szünet

Jó sok idő telt el, mióta nem írtam.....sok minden történt, és hát nem sok időm volt még gondolkodni sem.
A tábor nagyon klassz volt, csak nagyon fáradtak lettünk a végére.....nagyon szép helyet voltunk....ez az egész indián táborhely volt valamikor egykoron.....
A feladatom gyakorlatilag az esti programok megszervezése volt, ami nagy energiákat követelt, mert hajnalig voltunk voltam fenn, majd reggel keltem a többiekkel......mindegy jó volt.

A tábort követően hazatérve volt egy hetem arra, hogy felkészüljek az uj kollégák fogadására, és ugyanakkor átköltözzek az egyik házunkból a másikba....ami megmondhatom , sokkal jobb szebb, és kényelmesebb.....most megvan a saját apartmanom....saját konyha, fürdőszoba, és a tágas, nagy szobám...nagyon klassz, nagy ággyal, légkondival......itt igazán jól vagyok....
Ez a bizonyos egy hét nagyon borzasztó volt, nem nagyon szeretném ujra átélni, mert 12-14 órákat dolgoztam folyamatosan a hétvégén is......a végén eléggé szakadt voltam, és utána jött egy ujabb próbatétel, az ujabb kenutúra.....szept. 1-4 ig. Nem voltam a helyzet magaslatán a kezdetekor, de a végére kiderültem......visszatérve be kellett fejeznem a költözést, és felkészülni a hétföi bemutatkozó bulira, ami megtörtént. Jó lett.....a suli elkezdődött a gyerekeknek......és a felkészítő munka pedig folyt az irodában az uj kellégáknak. Közben fogorvoshoz jártam.......

Időközben férfiak próbálkoznak körülöttem.......??? Erről most nem szólnék, csak annyit, hogy ezek a nem nagy eredménnyel kecsegtető randik is csak az időmet veszik igénybe......., persze azért valami kis izgalmat hoznak az életbe.......

Az uj kollégák aranyosak, nagyon aranyosak!!! Nem tudom hogy alakul majd, de jól megvagyok még velük eddig...majd látjuk.

2009. augusztus 26., szerda

Summer Camp

Visszatértünk az un. táborból...Espanola....6 órára északra Torontotol......ez igazából hotel volt (indián recreation centre), nem tábor.....gyönyörű, és ezt a hetet soha az életben nem fogom elfelejteni sokminden miatt.......!

Nagyon nagyon sokat dolgozom ezen a héten, mert mindent elő kell készíteni az uj munkatársak érkezéséhez......és én is költözöm......és a jövő héten kedden megint megyek....most tényleg táborozni 4 napra......... szeretnék majd írni a táborrol, és a képeket is felteszem majd, csak nem tudom mikor..........kitartás..........the most important....PEACE, LOVE

2009. augusztus 14., péntek

Bryan Adams koncert

MA voltam egy fergeteges Bryan Adams koncerten a Roy Thomson Hallban!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Bryan azt mondta az elején, a hely őt egy iskolai teremhez emlékezteti.....nem tudom, de szerintem jó hely.....szép, és jó az akusztikája.
Egy szolo ausztikus koncert volt gitárral, és egy zongorával.......nagyon klassz.....nem gondoltam volna, hogy ilyen hangulatot lehet így is csinálni........nagyon jó volt.....Bryan Adams egy nagyon jó pasi...teljesen mindegy hogy hány éves......Torontoban is játszott sokáig azt mondta, még mielőtt befutott volna....akkor még csak az esti szórakozóhelyeket járta........

Holnap...azaz ma, mert hajnal van......megyek az un Romero CAmp-be.......nem teljesen táborozás...egy indián rezervátum hely, de kiadák nekünk egy hétre......olyan 4o -en megyünk, érdekes lesz.......a hely biztosan szép.

2009. augusztus 9., vasárnap

Első hétvége a többiek nélkül

Nagyon mozgalmas volt a hét, és hát a hétvége is...pénteken késő este még találkoztam Líviával, Andival, és Katival, aztán szombaton party, és vasárnap...mindenféle meeting-ünk és születésnapunk volt........úgyhogy semmire sincs időm.......tulajdonképpen jó lenne egy kicsit pihenni, vagy magammal foglalkozni, de nem nagyon tudok.....úgy tűnik ez a hónap elég mozgalmas lesz.....nem tudom itt melyik nem volt az....azt gondolom, mindegyik az volt...de ha nem, akkor tettünk arról, hogy busy-k legyünk......csináltunk programot........csak győzzük......a jövő hétvégén táborozni megyünk, úgyhogy addig pihennem kell.......valószínűleg egy - két szabadnapot kiveszek előtte.....

Osiris és Amanda a nyári munkatársak......aranyos lányok. Osiris Panamából, Amanda idevalósi....Perry Sound-i lány......már az első hét után mondták, hogy meglehetősen elfáradtak....remélem kitartanak augusztus végéig, amíg a mandátumuk szól. Sokat segítenek, de érezhetően több dolog szakadt a nyakunkba. Na hát majd ez is eltelik.

A szombati partyra néhányan a régiek közül is visszajöttek, aminek nagyon örültem!!!!!!!!!!!!!!!

2009. augusztus 5., szerda

András hazament

Hát nem jó napok járnak most rám.....egyedől maradtam.....na nem teljesen,de mégis....mindenki hazament. András volt az utolsó, de ma ő is. Rámszakadt a magány.....azért ha egy évig együtt élsz valakivel, valakikkel, a napok nagy részét együtt töltitek, nem egyszerű az elválás.

Dehát ennyi volt....lehetett volna az is, hogy soha meg sem ismerjük egymást.....de ez így jobb volt, ez az év - volt benne sok nehézség persze - de fantasztikus volt és felejthetetlen így együtt ez a csapat......azt hiszem ezek örök barátságok maradnak.

Hogy mi lesz a jövő? Ki tudja...Lívia barátnőm jól mondta...olyan mintha a sötétben az úton vezetnél....nem látod merre mégy, csak 1oo méterre látsz el, mégis mégy tovább az úton.
Hát ez van mindannyiunkkal......

2009. augusztus 3., hétfő

Vége

Hát itt a vége........a program egy éves, amit egy évvel meg lehet hosszabbítani, ha mindkét fél úgy akarja. Most pénteken azonban mindenkitől elbúcsúztunk, elbúcsúztam. Voltak, akik két évig dolgoztak itt négyen, és voltak, akik csak egy évig, ketten. És van egy örök visszatérő, Matt. Megszerveztük a búcsúbulit, nagyon szép volt, és sírtunk...tam mint a záporeső.

Amúgy pedig már sokan várták hogy vége legyen....ennyi.....már néhányan másnap, szombaton hazamentek, vannak még egyen - ketten akik itt vannak, András szerdán utazik haza Magyarországra.

Egyedül maradtam.......nagyon fognak hiányozni, de mit tegyek......majd jönnek az újak......én maradok.......még valameddig.....egy évig, vagy majd látom.

A hétvégén Caribana fesztivál volt........nem mentem el végül, a tóhoz mentem le néhány emberrel.....bár útközben láttunk bikinibe és fejdíszbe lejtő, egyéb lengén öltözött hölgyeket, akik a súlyukkal semmit sem törődve nehézbombázóként rázták magukat. Itt minden lehet, és senkit sem érdekel....otthon ezt nem lehetne megtenni.....itt nem szól senki senkire, nem nyilvánítanak semmiféle véleményt, és nem is lehet, mert még baja lehet az embernek abból, ha véleményét szabadjára engedi.......így itt minden oke.

Vasárnap elmentünk Brynnel egy búcsúebédre egy közeli pubba.....nagyon klassz volt, azután Líviával is találkoztam, és csavarogtunk egyet.

Holnaptól lesz egy rövid hetünk, ugyanis hétfő szünnap volt. Civic Holiday.

2009. július 26., vasárnap

Július utolsó hete

Pénteken meghívásunk volt egy afrikai vacsorára.......nagyon beettünk, finom volt......szombaton dolgoztam az üvegeken.....kész kell lennem mindennel a jövő hétre szerdára, amikor át kell adni...szóval nincs vesztegetni való időm!!!

Este Lívia barátnőmmel megnéztük a Kalandorokat a Paraméter Klubban..ez egy magyar klubb....a film jó volt, sokat nevettünk, és szakmába vágó.......átmenni készülnek a zöldhatáron.....??
Vasárnap is munkásan telik, a házimunka is munka, és egyebek.......van egy jóhéhány dolgom.

Jövő héten pénteken záróbuli.....búcsúzás........! Nagy lesz a sírás - rívás.

Amúgy a városban jazz fesztivál van.....nem volt időm, de hangulatom sem elmenni, mert szakadt az eső egész hétvégén......nem is nagyon volt még itt nyár.........nem ismerik a nyarat. Nem is tudom miért van ennyi nyári pános pólóm.....nem nagyon kell.....

2009. július 22., szerda

Vissza északról

Visszatértem ujabb északi kirándulásomról. Klassz volt, de fárasztó. Most nem voltam mindenféle legyek, ami nyugodtabbá tette a kirándulást, de a szúnyogokat nem kerültük el.
Ugyanazon a helyen, a német családnál voltam, mint a múlt alkalommal, és ugyanolyan fantasztikus volt. Az idő gyönyörű volt, a táj pedig pazar kanadai vadvidék.
Arra gondoltam visszafelé, hogy 3-4-5 éve, amikor Kiskunhalasról, vagy Békéscsabáról, munkából autóztam visszafelé, rá sem gondoltam volna arra, hogy most ugyanezt...vagy majdnem uezt fogom a menekültekért csinálni csak Toronto és majdnem North Bay (illetve Bull's Falls) között ingázva.....az élet érdekes.....

2009. július 19., vasárnap

Mexikói fesztivál

A hétvégén volt a mexikói fesztivál......na most ezen nem voltam, mondták, hogy jó volt.....finom kaja, jó zene a tópart városközpont közeli részén.

Én egy néhány emberrel bulizni mentünk egy dance club-ba, a Montana -ba. Most először.....ill. a multkor már voltam, de inkább olyan latin kis táncos helyen voltam, most viszont egy olyan nálunk diszkofélébe.
Jó volt, nagyon jól éreztük magunkat!

Hétfőn megint utazom, viszek egy családot nyaralni északra vissza a német házaspárhoz.......nem lesz egyszerű....., persze ilyenkor én is nyaralok, de én vezetek oda - vissza, ott toppon kell lenni, és persze főzünk, szóval talpon leszek reggeltől estig.......hát majd a hétvégén kipihenem??? JAzz fesztivál lesz....nem biztos hogy kipihenem.

2009. július 17., péntek

Tánc, tánc, tánc

Indítottam egy táncklubbot csütörtök esténként.....kezdetben csak a gyerekeinknek nyárra....itt mindenki meg van őrülve, imádnak táncolni......két nagy csoportunk van, a dél amerikaiak, persze latin táncokra, és az afrikaiak.....na ők sem panaszkodhatnak ha táncolni kell.......szoval indítottam a gyerekeknek.....mostmár a tinédzserek és a felnőttek is járnak. Nagyon jókat szórakozunk.....rengeteget nevetünk, klassz.
Azt hiszem ezt nem fogom tudni abbahagyni.........mindenki benne van. Hol afrikai táncot tanulunk, hol salsát, hol international hip - hoppot.......

Holnap pedig mindenkit meghivtam egy táncra a szülinapom megünneplésére, nem tudom hányam leszünk, és kik, de egy nagy dance klubba megyünk! Most először, mióta itt vagyok......nem tudom milyen lesz.......?

Aztán kellene egy kicsit pihennem is, mert hétfőn megint megyek egy családdal északra 3 napra ahol a multkor voltam........

2009. július 15., szerda

Születésnap

Ma volt a szülinapom (jul.15)....vagy tegnap..azt hiszem amikor felkerül akkor már tegnap lesz......nagyon jól esett a köszöntés mindenkitől, nagyon köszönöm nektek......!!!!!!!!!!!! Itt a nagyvilágban különösen jó, ha gondolnak az emberre a barátai a családja otthon. Itt is sokan szeretnek, nagyon örülök nekik is.
Nem mondom hogy rossz napom volt, de ilyenkor az ember elgondolkodik dolgokon......a szülinapok és a karácsony talán az ilyen........minden esetre azt hiszem az idő...ez alatt az egy év alatt sokat változtam, és remélem hogy ezt meg tudom őrizni.....szeretném ha tudnátok drága barátaim,.....hogy hiányoztok, hogy sokat gondolok rátok, és hogy hiányzik a múltam, az otthon töltött idő veletek, de nem tudok mit tenni, most ide sodort az élet......egyszer a kanadai időm is a múltammá válik.....biztosan elkövettem hibákat az életem során, de ki nem.....és lehet, hogy nem voltam mindig ilyen mint most vagyok......persze nem tudjátok, hogy most milyen vagyok.....de az ember változik.....és a környezet is befolyásoló tényező...itt csak kedvesség vesz körül, nincs mérgelődés, nincs harag, nincs irigység, csak szeretet.....azért ez nem rossz......? Ilyenkor én is csak kedves és kedvesebb tudok lenni...és tényleg.....de ez igy jó.....tudtam, hogy nem lesz könnyű, de ugyanakkor a környezet kárpótol.......remélem.

Latin, afrikai fesztiválok

Hétvége.....salsa fesztivál a St. Clairen, Afrofest...afrikai fesztivál a Queens streeten........mindkettő nagyon jó volt, nekem az afro jobban tetszett egy kicsit, de csak azért, mert jobb volt a szervezés......rengeteg ember, tánc, zene....latin....afrikai....nagyon jó!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Az afrikainál táncosok hagyományos viseletben, hagyományos táncukat járták.....nagyon dobos az afrikai zene......nagyon erős a dob, és igy nagyon tud ritmust adni......remek volt......

2009. július 10., péntek

Hold on - tarts ki...mindenkinek üzenem, akinek szüksége van rá...ez egy jo kis dal

a szövege

I know this pain
Why do lock yourself up in these chains?
No one can change your life except for you
Dont ever let anyone step all over you
Just open your heart and your mind
Is it really fair to feel this way inside?

Chorus:
Some day somebodys gonna make you want to
Turn around and say goodbye
Until then baby are you going to let them
Hold you down and make you cry
Dont you know?
Dont you know things can change
Thingsll go your way
If you hold on for one more day
Can you hold on for one more day
Thingsll go your way
Hold on for one more day

You could sustain
Or are you comfortable with the pain?
Youve got no one to blame for your unhappiness
You got yourself into your own mess
Lettin your worries pass you by
Dont you think its worth your time
To change your mind?

(chorus)

I know that there is pain
But you hold on for one more day and
Break free the chains
Yeah I know that there is pain
But you hold on for one more day and you
Break free, break from the chains

Some day somebodys gonna make you want to
Turn around and say goodbye
Until then baby are you going to let them
Hold you down and make you cry
Dont you know?
Dont you know things can change
Thingsll go your way
If you hold on for one more day yeah
If you hold on

Dont you know things can change
Thingsll go your way
If you hold on for one more day,
If you hold on
Can you hold on
Hold on baby
Wont you tell me now
Hold on for one more day cause
Its gonna go your way

Dont you know things can change
Thingsll go your way
If you hold on for one more day
Cant you change it this time

Make up your mind
Hold on
Hold on
Baby hold on

Rohangálás

Mivel a vezető szabadságát tölti (4 hét.... férjhez ment), én látom el a vezetői feladatokat. Eléggé rohangálásos az életem igy.........azért jobb, ha ketten vagyunk. A héten reggeltől estig megállás nélkül..........hosszutávon sok........de a honap végéig lesz csak igy...aztán ujabb feladatok.

2009. július 7., kedd

Transformers

Csak mentem moziba hétfőn este....csak én ezt egyedül nem néztem volna meg......a Transformerst néztük.....Albertoval. A kissrácnak nagyon tetszett...én hivtam meg, mert nagyon szeretem őket (a tesojával együtt), fantasztikus kis gyerek.

Ma ismét minden csatornán Michael Jackson ment. Mandy azt mondja meg kellett halnia, nem lehetett elképzelni őt mondjuk 8o évesen....igaza van, szerintem sem.
Nagyon érdekes az élet.......ad, és elvesz.....ma csak pszichologus voltam......mindenkinek rengeteg baja van itt is. Kapcsolatok, családok, egészség megy tönkre.....borzasztó...talán még rosszabb mintha otthon lennének. Mindenek megvan az ára. Megpróbálok segíteni legalább azzal hogy meghallgatom őket, és táncolok és nevetünk, és megpróbálunk lelket önteni egymásba.....mikor kibe.

2009. július 5., vasárnap

Holdfény

Szombaton ...bár moziba kellett volna mennem....de csak a tóhoz volt kedvem lemenni, és megérte!
Gyönyörű a naplemente és a sötétben látni a hold fényét a tavon, és a hajók fényét messze, és még tüzijátékot is kaptam.......bár nem voltam egyedül.....de nem is olyan társaságom volt, akit nagyon akartam volna, aranyos baráti társaságot kaptam...az én oldalamról legalábbis mindenképpen, és remélem a másik fél oldaláról is ez a helyzet. Mindenesetre jót beszélgettünk, és nagyokat nevettünk!
Edzési tervbe kezdtem. Ez nem állapot.....futok, táncolok......így kell! A télen nagyon elhanyagoltam a testedzést, most pedig nehéz belekezdeni, de talán most sikerül....és még szurkolotáborom is van, akikkel együtt csinálom, ugyhogy reméletőleg menni fog.

2009. július 4., szombat

Utazás

Lívia barátnőmék újra utaznak. Ma indulnak egy európai körútra.........azt gondolnátok nagyon jól megy itt soruk, de nyerték az utat...nem kell egy centet sem fizetniük....hát ilyen a luck..szerencse....
Toronto - Velence repülövel - utána hajóval Olaszország különböző városai, szigetek ..... utána Görögország szigetei ,városai ....utána Horvátország, Dubrovnik - vissza Velence, és Toronto teljes ellátás.
Jó út......remélem, nagyon jól fogják magukat érezni! ...szurkolok, hogy sok szépet és jót lássanak és tapasztaljanak! A 3 kedvenc országom....Olaszország, Görögország.....és Horvátország (bár ott még nem jártam.)

2009. június 30., kedd

CANADA DAY szerdán július 1-én - munkaszüneti nap

Július elseje Canada Day....programok városszerte, és nagy tüzijáték este az Ontario Place-n.
Ha minden igaz, 1879 óta ünneplik a napot, mint az uralom, az uralkodás, a kanadai hagyományok ünnepét......Dominion day...."Canada születésnapja".
Elég rossz időt ígérnek, majd meglátjuk.

Más:
-Van egy rendőr nyomozó lakónk többedmagával délről...nagyon érdekes dolgokat mesél.
-Roma családunk hosszas gyötrődés után - mert nagyon vissza akartak menni, a perceket számolták - végre ma hazatért - Magyarországra -ha minden igaz. Májusban jöttek ki, menekült státuszt kértek, majd egy hét múlva ügy döntöttek hazamennek....nem olyan egyszerű itt ahogyan elképzelték. És igen...nem olyan egyszerű...nem beszélnek angolul, segélyből élnek, ami gyorsan elmegy, a munkát nem vágják itt sem utánuk, szóval nem egyszerű találni, és a család otthon van....! Mindezt számításba kell venni ha valaki ilyesmire adja a fejét. Csak az a baj, hogy ezek után őket már nem valószínű, hogy újra beengedik az országba.

2009. június 29., hétfő

Nagyon sok boldog névnapot minden PÉTER nek!

2009. június 28., vasárnap

A hétvége

A péntek gyorsan eltelt, megtartottuk az utolsó női klubbot, egy magyar kozmetikus Móni jött el, és mutatott be néhány kozmetikai fogást.
Szombaton gyakorlatilag csak takarítottam és mostam, és meggyes pitét sütöttem......mivel itt nem lehet meggyes pitét kapni, meg kell sütni.....nagyon jó receptet találtam, nagyon finom lett!
Az idő nagyon szép volt, elhívtak moziba, de nem volt kedvem mozizni...majd talán a következő héten......
VAsárnap délelőtt lazítottam, délután bementem a belvárosba...vennem kellene egy - két ruhaneműt..nem részletezem mit, azt persze nem találtam, csak olyan dolgot amit már egy fél éve akartam venni, azt most találtam.......nagyon jó, mindig azt találsz, ami most éppen nem kell....! Nem akartam belecsöpenni a gay (azaz a homosexualisok) felvonulásba, mert 2 éve láttam, de azért csak sikerült.....

2009. június 25., csütörtök

Meghalt Michael Jackson

Ma minden hírcsatornán itt ez megy megállás nélkül, mindenféle kiadásban.

Újabb kirándulás északra csak egyedül...majdnem

Kedden és szerdán újra kirándultam, most még északabbra kellett mennem egy kedves menekültünkkel, aki egy középkorú afrikai magára sokat adó hölgy. Le kellett ellenőriznem egy helyet, egy farmot, ahova meghívtak bennünket, pontosabban felajánlották a meneküleknek, mint kirándulási lehetőség.
Nem voltam teljesen pozítív a dologban, a hosszú út, az hogy csak én vezetem az autót egyedül, hogy még felelős is vagyok valakiért, de nem volt mese, és hát azt kell hogy mondjam, hogy fantaszikus szép élmény volt, minden jól sikerült, minden jól sült el, odataláltunk, visszataláltunk, és nagyon jól éreztük magunkat!
Hogy hol voltam? Ez kb. 3 órányira északra van Torontotol, és 1o km -re Burk's Falls-tól. Ehhez a kisvároshoz tartozik a farm, igazából falunak mondanám....a farm azonban a falun kívül van. A gyorssodrású folyó mellett, az erdő közepén! NEm mondom tovább, mert a táj mesébe illő.
(Továbbá, és ez talán jobban kivehető a térképen, North Bay-től egy órányira voltunk. Átmentünk a Lake Muskoka területén, a környező kistelepülések másika Magnetawan volt, ...tele van itt minden egyébként indián nevekkel...és a harmadik fontos Huntsville, bár kissé távolabb van, olyan 2o km.....azért is fontos, mert most nagyon készülnek, ott lesz a G-k, a világ vezető gazdasági nagyhatalmainak találkozója 2o1o-ben. )
Egyetlen baj az, hogy sok a szunyog és a légy, ami csíp is (black fly..s, deer fly..s). Szóval kellemetlen, de a két napot kencékkel a bőrünkön valahogy kibírtuk...mondjuk így is kaptunk csípéseket.
A képek amiket remélhetőleg a hétvégén felteszek az albumomba, magukért fognak beszélni.

2009. június 21., vasárnap

A nyár kezdete itt - Black Creek Pioneer Village

Na ma végre ide is elérkezett a nyár. Jó meleg volt.....!Na nem mint otthon, nem izzadtunk, de jó a hidegek után.
Ezen a hétvégén nagyon sok minden történt a városban...több helyre is el lehetett volna menni, bár szombaton esett az eső....de menekültek napja volt mindenféle programmal, aztán a Bloor str. et -ami az egyik olyan főutca, ami a várost kettőbe szeli-, lezárták egy szakaszon, mert egy nagy fesztivál volt.

De a hétvége mozgalmas volt a fent említett programok nélkül is, mert volt más, mint mindig. Tegnap este egy baráttal táncolni mentem végre egy klubba...itt klubbnak nevezik a táncos mulatós helyeket!!!!!!!!!
Már nagyon jó volt egy ilyen esti program...nem mintha olyan nagy éjszakázós lennék, de azért egyszer kétszer nem árt egy esti táncos buli, amit nem én szervezek, és nem kell ott ugrálnom hogy minden rendesen menjen....itt csak táncoltunk, latin zenékre.....salsa, bachata, merenge......tanulgatom, eredeti kolumbiaiaktól......!Hát elég béna vagyok, de ebbe is bele kell jönni....nekik a vérükben van!

Hajnali lefekvésem után ma Líviával és férjével Billel egy érdekes látogatást tettünk a Black Creek Pioneer Village-be. A hely a külvárosban van, és olyan skanzen féle. 186o -as éveket tükrözi minden, a faluban korabeli ruhákba öltözött emberek sétálnak, és ma egy csatát is láttunk...majdnem, mert csak az ágyudörgést, és a puskaropogást, a csatát a fák eltakarták, ha nem jó helyen voltál....de a csapatokat láttuk, és betekinthettünk a korabeli iskolába az orvos házába, a templomba, -ami pl. teljesen ugy néz ki, mint amit az amerikai kosztümös filmekben látunk- stb. Nagyon érdekes volt. Sokat fényképeztem, itt van néhány kép a bal oldalon, a többit az albumba teszem majd.

2009. június 18., csütörtök

A Georgian Bay

Hát igen....kirándultunk! A Georgian Bay.......majd még teszek fel képeket, fantasztikus volt! A Huron tóhoz tartozó öböl. A Huron tó a nagy tavak egyike......azt hiszem majdnem olyan nagy mint az Ontario tó. Gyönyörű, és pluszban az a nyugalom, ami két napig ott volt, óriási. Látni amikor a víz és az ég összeér, a naplementét. 1o -ig aludni, és egyetlen dolog, hogy kimenj a partra és ujra, csak hogy kimenj a partra, és ott érezd a vizet, és szagold a friss levegőt, és mezítláb sétálj a fehér homokban a parton, és beülj a néhány méterre lévő kövekre.

ÓÓÓÓÓÓriási volt! Egy néhány hetet így el tudnék most tölteni.

2009. június 15., hétfő

GTEC

Ma a GTEC-ben voltam........a kanadai határőrség egyik központi irodája a repülőtér közelében....egy hazatérni szándékozó magyar párnak tolmácsoltam.
Jó volt összehasonlítani a magyar rendszerrel......azért alapjaiban ugyanúgy működnek a dolgok.

Most 2 és fél napra ismét elhúzunk északra, majd megírom milyen volt a kolléganő nyaralója...oda megyünk.

2009. június 14., vasárnap

party - party

Ujra túl egy mozgalmas hétvégén........szombaton egy bulit csináltunk, olyan 5o en voltunk csak......,kaja, pia, tánc, buli!!!!!!!!!!!!!!!
Egész hétvégén magyar fesztivál volt.......csak vasárnap jutottam el......szombaton minden érdekesebb dolog lement, ugyhogy nem sokra jutottam, vettem kürtöskalácsot......legalább ha már elmentem.
Néptáncbemutatók, kiállítások, magyar kaja.....stb.
Ezen kívül minden egyéb félbe hagyott munkámat -majdnem- befejeztem, ami nagy örömmel tölt el. Befejeztem a kanadai leveles mellényem kötését, megcsináltam a medálokat üvegből a lányoknak, és még egy kis képet Andrásnak - egy kereszt a keresztelőjére - , majd lefényképezem.
Jól el vagyok fáradva, kezdődhet a hét!

2009. június 10., szerda

Szerda -community night

Mivel minden szerda este megnézünk valami újat, ma azt találták ki, hogy menjünk el a CBC rádió stúdiójába, szabad est van, azaz bárki bemehet, egyszer egy évben, és egy szombati adást vesznek fel, tudományos kérdéseket tesznek fel, és kutatók, egyetemi tanárok válaszolnak rá....szóval ezen voltunk........olyan kérdések voltak, mint hová tűnnek el a békák és a teknősök télen, mi lesz velük, vagy milyen mély az óceán? volt sok allergiával és egyéb egészséggel összefüggő (scientific) tudományos kérdés.
A szombati adásban megy le, interneten meghallgathatjátok.

Megleptem a kolléganőt egy képeslappal...akkor volt a szülinapja, amikor otthon voltam....az a szokás, hogy nem adunk ajándékot a másiknak, csak képeslapot, valami személyes dolgot írunk rá. Csak most adtam neki oda, de jobb későn mint soha, nem? Legalább tudja, hogy nem felejtettem el, és most is biztosan jól esett neki.
Gyönyörű volt a város, a felhőkarcolók messziről, ahogy közeledsz a városközpont felé nyugatról, van egy pont, ahol csodálatosan szép estefelé, persze ha napsütéses az idő....és amikor jöttünk visszafelé, akkor pedig a tó csodálatos a még nem teljesen sötét, de esti fényekben, ahogy a vitorlások és a hajók fényei látszanak, és olyan végtelennek tűnik az egész, mint egy óceán. Úgy szeretnék ilyenkor sétálni a parton, csak egyedül nem akarok, illetve nem merek - nem mintha hallottam volna hogy történt volna valami - de biztosan nagyon szép és romantikus lehet.

2009. június 8., hétfő

Ez tetszik

Ez volt angolul és latinul Ottawaban a parlamenttől nem messzire található szoborcsoport mellé írva......: "No day will ever erase you from the memory of time."
Azaz,
"Nulla dies umquam memori vos eximet aevo."
(from The Aeneid, by Virgil)

Vissza a munkába! Kikecmergek a megfázásból lassan......nem írtam le a múlt héten még lekváros gombócot is csináltam. Klassz volt.

Sajnos ismét hideg van.......16 fok körül, és borús, talán esni is fog.......ismét hazatér egy több éve itt élő kolumbiai család.......a múlt héten is hazament egy mexikói fiu......szóval azért nem fenékig.......
Egy magyar család is kijött 2 hete a segítségünket kérték, de már mennek haza ezen a héten......rájöttek, hogy nem kolbászból van a kerítés......??? Ja, igen, és itt egyedül vannak!

2009. június 7., vasárnap

Nyugalom

Ez nem azt jelenti, hogy végre nyugalom van a házban, csak, hogy a megfázásom miatt megpróbálok nyugalmas hétvégét kialakítani magamnak....sehova nem mentem, igy talán könnyebben helyrejövök....most viszont mindenki blogját elolvastam, lányok, ügyesek vagytok!
A tvben pedig folyamatosan mennek a jó filmek, néhányat már otthon láttam, régebbiek, mint a Behind enemy lines......ez az egyetlen háborús film amit kedvelek....a jugoszláv háborúval kapcsolatos, néhányat újabbat nem....jövő héttől csak digitális adások lesznek!

MONTRÉAL - OTTAWA

Megpróbálom röviden, nem biztos hogy menni fog.
1. NAP- Montréal
Nagyon esős, borús volt az idő, de a kedvem nem szegte. Az út fél 12-től fél 7-ig tartott. Olvastam....legalább kiolvastam a könyvet, amit Gabi barátnőm adott még otthon.....képzeld Gabi, csak most sikerült elolvasni, de nagyon jó volt....ez is mutatja, hogy nem unatkozom egyébként, de a könyv is vastag volt.....A hitetlen......Szomália.....
Montréalban a megérkezésem után egy rövid sétát tettem. nem csak sur place menekültek vannak, hanem itt a sur place-t az éttermek ablakára is kiírják...??
Rengeteg Toyota Yaris van, még színben is olyan mint az otthoni, megőrülök, csak azért van, hogy idegesítsen.

Végre látok sétáló utcát.....mint Európában! Sok kis bolt egymás után, sok kis pub , címerek az üzletek felett.......teljesen más mint máshol, vagy mint itt Torontoban. A franciás hatás érződik.
Rengeteg a bár, a pub, gyakorlatilag útcákon keresztül csak azokat lehet látni.
A szállás....jó, amit egy hosteltől lehet várni......a mosdók felett egy pohárban kondomos csomagokat lehet találni.....esténként és reggelenként megszámoltam hány fogyott el.....volt amikor busy volt az éjszaka, és mind elfogyott.
Francia nyelvet hallani az utcán...csak ritkán angolt.
A város alatt gyalogos alagút rendszer húzódik...33 km! Kipróbáltuk Mariannal másnap......eltévedtünk!

2. NAP Montréal
Szakad az eső...ma kirándulnánk Mariannal.....itt él férjével néhány éve, aki magyar származású....., Mariann Pécsről jött.....jól összejöttünk az ország 3 tájáról.....Mariann Pécs, Lívia Miskolc, én Szeged.....így szép az élet. Szóval az eső esett. Mariann eljött a szállásra, találkoztunk, rendkívül kedves teremtés, nagyon örülök, hogy Lívia barátnőmön keresztül Mariannt is megismerhettem...bár ők ismerték egymást előbb, és ők dolgoznak együtt.... Készített nekem egy térképet másnapra, mikor egyedül bolyongok a városban, hogy eligazodjak.
Múzeumban voltunk, sétáltunk, kajáltunk, eltévedtünk, sokat beszélgettünk, klassz volt.
Télen itt még hidegebb van mint Torontoban....előfordul a -3o fok. Délután Mount Royal-oztunk....a város hegye a Mount Royal, ahol megtalálható a St. Joseph Székesegyház. Miután a 284 lépcsőt megmásztuk, csodálatos kilátás fogadott bennünket.
A múzeumban láttam egy térképet, ami azt mutatta, hogy hogyan érkeztek a betelepülők.....az óceánon keresztül a St. Lőrinc folyón át, amely szerint az első állomás Quebec City lehetett, majd Montreal, végül Toronto.....Qebec city túl hideg volt sokaknak, gondolom!
Ezt mutatja az is, hogy Qebec city, még teljesen európai város, tele régi francia történelmi emlékekkel, és házakkal, Montreal már a keveréke az europai és amerikai stílusnak, és Toronto már annyi amerikai hatást kapott, hogy csak kevéssé élnek az európai jellegzetességek.

3.NAP Montréal
Egyedül vágok a városnak neki....illetve szobatársammal indultunk útnak, de aztán különváltunk. A Notre - Dame felé vettük az irányt. A Notre Dame-ra emlékszem a múltból, nagyon szép! Kívülről semmi különös, de belülről az egyik legszebb templom amit valaha láttam. A képekről valami visszajön remélem, kékes fények uralják a teret. Gyönyörű...sok időt eltöltöttem benn, még vissza is mentem egy francia nyelvű misére, hogy az orgonajátékot meghallgassam...7oo csöves orgona...de nem értettem sajnos semmit.
Az üvegablakokon a város történetét örökítették meg. Lehet játni egy képen a Mount Royal tetején ma is álló kereszt történetét....a város megmenekült az árvíztől, ezért az ígéret szerint ..... a keresztet a egyik jezsuita a (nem tudom a nevét) hátán cipelte fel a hegyre. Azóta áll egy kereszt a hegyen emlékül.
1829-ben nyitották meg a nagyközönség előtt a templomot, azóta tűzvész és mindenféle érte, de szerencsére még megmenekült.
A város elnevezése is a hegyhez kapcsolódik, Montréal....Mount Royal...vagyis királyi hegy....Cartier, Kanada felfedezője megállt a területen, és azt mondta, hogy micsoda királyi ez a hegy.....!
A templomban ment férjhez Celine Dion is.....bárki férjhez mehet itt.....igazából gondoltam is rá...csak kell még egy ember hozzá......de mivel 2 év a várólista, addig talán találok vkit.
Délutánra nagyon szép idő lett, kisütött a nap, a folyóhoz mentem, a fesztiválon keresztül, ahol különféle nemzeti konyhák ételeit lehetett kipróbálni, majd miután megettem az általam készített jó kis magyaros fasírtot, még a városban csavarogtam, majd "hazatértem".

4.NAP Montreal, Ottawa
Ma verőfényes napra ébredtünk, és egyik szobatársam, egy aranyos kolumbiai zenét tanuló lányka volt.....egyébként a szobatársak nap mint nap cserélődnek egy ilyen helyen, minden nap mással alszol egy szobában. Mivel ingyenes muzeumlátogatás volt vasárnap.. csak egy nap az évben, elhatároztam, hogy visszamegyek a központba, megnézni Ramezey házát. Mivel ugy gondoltam, megtakarítok egy kis pénzt, gyalog megyek....ugy tűnt, hogy gyalog is bevehető a város, nincs messze, legalábbis az a rész, ahova tartottam. Igazam volt, hamar odaértem. A kastély csak elnevezésében az, az Európában számon tartott kastélyokhoz nem mérhető. Amolyan kúria........persze ez a kanadaiaknak kastély.....nekik nincs más nagyon, ami van, azt nagy becsben kell tartani. Nem is gondolunk bele, hogy nekünk ott Európában milyen nagy kincseink vannak történelmi emlékek terén......itt viszont fantasztikus természeti környezet található.
Ebédre megkóstoltam a hírességet, a Poutine-t. Ez tulajdonképpen sültkrumpli hússzósszal leöntve és sajttal megszórva......semmi különleges, de ez egy helyi étel...???
A szállásomon összepakoltam...addig csomagoltam, amig 3 táskába nem tudtam nyomkodni a cuccaimat.....ellenszélben indultam a buszállomáshoz, mint egy málhás szamár. Ez nem csak olyan szél, mint amit otthon tapasztalunk.....olyan erős gyakran, hogy engem is visszafúj.....nem is érdemes ilyenkor az ernyőt kinyitni ha még esik is, mert nem ér semmit azzal az erővel ahogy kinyitom, ki is fordítja.
Ottawaba érkezve megkértem vkit, hogy segítsen az eligazodásban, de megtaláltam a szállást.
A város nagyon csöndes, kihalt volt, nagyon nem járkáltak emberek az utcákon......egészen más mint Montreal......Montrealrol még annyit, hogy észrevettem, érdekesen van megoldva a közlekedési lámpa helyzet, nincsenek légvezetékek, és sokszor ugy kellett sasolni, hogy rájöjjek, hol van elrejtve a jelzőlámpa.

Szóval Ottawa....a városban nagyrészt csak hajléktalanok mozogtak......minden bezárva....nem mondhatni nagyon mozgalmasnak ugy vasárnap este.

5. NAP - 6. NAP Ottawa
Korán kell kelnem, az egyetemen van a konferencia, és el kell jutni oda, illetve meg kell találni. Nem volt nehéz....itt minden még közelebb van. Konferencia....nem is voltam másutt a két nap alatt. A konferencia nagyon klassz volt, leginkább kutatók, egyetemi tanárok, ügyvédek, mindenki, aki menekültekkel foglalkozik, és uj esszét írt a menekültügyben..... Sok érdekeset hallottam, és emberekkel ismerkedtem meg. Peter Showler volt az, aki az első előadást tartotta, az ő előadásai és beszélgetései mindig is érdekesek voltak. Az Ottawai egyetemen professzor, de a Kanadai Menekültügyi Hivatal vezetője volt évekig. Szóval mind a 2 oldalát kipróbálta a dolognak.

7. NAP Ottawa
Reggel annyi időt adtam magamnak, hogy visszaindulás előtt a Parlamentet megnézzem.
Fél órás ingyenes idegenvezetős turák vannak a parlamentben. Nem sokat lehet látni, kivéve egy - két érdekes termet, de nem is várható el, hiszen ott mindennapos munka is folyik.

Sok libanoni étkezőhely van a városban...és sok libanoni is....?!

A parlamentben nem láttuk a House of Commons üléstermét, ahol 3o8 - an vannak ha jól emlékszem......egy - két eltéréssel...de a Senátorok ülésermét láttuk, ott 1o5-en üléseznek. A terem közepén a királynő, illetve a kormányzo széke. A királynő nem gyakran jár erre, a 7o - es években volt itt utoljára. A királynőt a kormányzó helyettesíti minden tekintetben. A kormányzót a miniszterelnök jelöli ki. A felelősségeket nem tudom, hogy kinek ki tartozik .....ezt jó lenne majd kideríteni...?
A jelenlegi Governor General....kormányzó haiti származású, 5 nyelven beszél, és van néhány állampolgársága is.
Érdekesség: A parlament könytárában van egy könyv, amit senki nem nagyon láthat, 14 millió dollárt ér, és két emberre van szükség a lapozásához!
A felszín alatt még 2 emeletes a könyvtár. Amit látni engedtek belőle a felszín, olyan mint a Harry Potter filmben a könyvtár.

A Parlament után ....becsomagoltam, és segítséggel kimentem a buszállomásra, vagyis nagyon kedvesek voltak, és kivittek, majd visszatértem Torontoba. Like 2th home. Szép volt.

2009. június 4., csütörtök

Megvagyok, visszatértem......!!! Csodálatos volt!!!

Össze kell szednem magam, hogy leírjam, és a képeket feltegyem, de csodálatos volt!!!
Freddy - azaz Frederick- megérkezett!! Freddy tavaly volt dolgozó Németországból itt. Most látogatóba jött 3 hétre, de nagyon klassz srác, nagyon örül indenki hogy itt van!
Fáj a torkom......ez nem túl jó hír....igen, mert ittam a hideg limonádéból amikor visszaérkeztem Torontoba....tegnap jöttem meg este 8-kor....

2009. május 25., hétfő

Montréal - Ottawa

Van még 2 napom, aztán megyek......Montréalba és Ottawaba utazom.....! Montréalban csak turistáskodom, és meglátogatom valakit....Mariann.....ő is vezet blogot Manka néven, Lívia lapján ő is fenn van. Van egy másik ismerősöm is, egy francia ügyvéd, de nem tudom, hogy végül is vele összefutok -e, hogy elérem -e amíg ott leszek. Szóval csütörtökön megyek......3 napot töltök egyik és a másik helyen....nem túlságosan sok, de több mint a semmi.
Ottawaba vasárnap megyek át.....ott hétfőn és kedden konferencia lesz, amin résztveszek......a cég fizeti....klassz. Forced migration studies.......alapvetően a menekülésről, menekültekről lesz szó.......nagyon érdekes előadások és workshopok lesznek.......nagyon kíváncsi vagyok az egészre......jövő héten szerdán jövök vissza. Nem tudom hogy viszem -e a laptopomat......lehet hogy nem, ha sok cuccom lesz.....és hát nem is tudom hogy ha nem viszem magammal akkor hol tudom őrizni.....ha nem, akkor utána írok arról, hogy hogyan sikerült az utam.
Busszal megyek.....ez talán a legolcsóbb.....de Montréal ide legalább 6 óra....lehet hogy több..... onnan Ottawa elég közel van, és hát Ottawa Torontohoz közelebb van, ugyhogy az már nem olyan vész........
de mondjuk ez semmi ahhoz képest, amire a kolléganő készül augusztusban......a nyugati partra akar utazni a barátjához, illetve a leendő barátjához, illetve szeretné, ha a barátja lenne...vagyis tulajdonképpen már hosszú évek óta ismerik egymást, 6-7 éve, és barátok, csak talán közelebb akarnak kerülni egymáshoz végre......illetve még nem tudják, csak próbálkoznak. De érdeklődésük hasonló, ugyhogy van esély.
szóval busszal akar menni Vancouverig......ez a legolcsobb variáció, ami igaz, de 3 nap utazás.....3 nap! El sem hiszem....mondtm neki, hogy én csak egy 24 órát utaztam, de majd megbolondultam a buszban, nem tudom, hogy hogy fogja kibírni.....?
Igaz, engem is érdekel Kanada átutazása szárazföldön a Rocky Mountaines -n keresztül...de vonattal.....drágább, de szerintem megéri....talán egyszer az életben. .....Talán nincs is olyan messze...mármint időben amikor talán megtehetem.....???

Keresztelés

Vasárnap nagy eseményen vettünk részt. András megkeresztelkedett sok év után.....nagyon várta. Én még nem voltam keresztelőn, csak akkor amikor kicsi voltam, így nem emlékezem rá, de most látni hogy milyen ha felnőtt embert keresztelnek meg, nagyon szép, érdekes, és dramatikus. Nagyon érzelmes volt az egész, és nagyon megható.

2009. május 23., szombat

A hét eseményei tömören

Szerdán elmentünk lóversenyt nézni......egyik kolléga kívánsága volt, hogy megnézzük a lóverseny pályát...Woodbine. Nincs összehasonlítási alapom, úgyhogy nem tudom azt mondani, hogy jobb vagy rosszabb mint a többi. Nagyon szép, drága, és modern az biztos. Az albumra teszek néhány képet majd.
Csütörtökön az egyik főnök jövőbeli házasságkötését ünnepeltük este egy party keretében. A tortákat én készítettem, a képet mellékelve látjátok.
Szombaton meghívásunk volt az egyik mexikói családhoz, nagyon kedvesek, nagyon szeretem őket. Tamales-t készítettünk! A lényeg, hogy megtanultam, vigyázat, ha hazamegyek főállásban ezt fogom csinálni, nagyon finom, mondjuk rengeteg munka van vele, de olyan mint az élet. Az, ami nehezen elérhető a legfinomabb........aki ezzel másképp van, szerencsés.
Remek napot töltöttünk együtt. A Tamalesről annyit, hogy mindenféle finomság édes vagy sós (csirke vagy disznóhús) kukoricaliszttel kukoricalevélbe csomagolva...! és gőzben párolva...!

Nagyon kedvesek ezek az emberek, csodálatos dolog hogy ismerek ennyi embert a világ minden tájáról, ez pótolhatatlan.

2009. május 17., vasárnap

David Cook: Come back to me


David Cook - Come Back To Me (Official Music Video) - Funny bloopers are a click away

A szerelem ereje

Még mindig hiszek a szerelemben, és abban az elementális erőben, ami két embert összetart tűzön - vizen, határokon át, de az élet nem mindig igazolja a reményeimet.....sőt általában nem. Talán a kapcsolatok nagyon kis hányada lehet ilyen, és az olyan párok is, akikről azt gondoltam volna, hogy összetartoznak, és nagyon jól néznek ki egymás mellett, azokkal is történik valami, lehet hogy egyik pillanatról a másikra, és vége......újra és újra az a vélemény fogalmazódik meg bennem, amit édesapám vall, hogy tudnom kell egyedül élni, és létezni, boldogulni, mert nem sok emberre számíthatok, nem sokban bízhatok. Még az is, aki ott van melletted évekig egyszerre csak eltűnhet. Ja, hát szinte valamennyien átéltük már ezt az érzést. Ha ilyenkor le lehetne ülni és megbeszélni a dolgokat, az jó lenne, de általában ilyenkor az emberek nem foglalkoznak a másikkal, csak menekülni akarnak általában egy harmadikhoz..........és képtelenség ilyenkor beszélgetni, mert nem látnak semmit.......talán egy kis idő....ami lehet év, évek elmúltával.......de talán akkor már késő rendbehozni bármit, csak konstatálni lehet a hülyeségeket, amit elkövettünk, és élni tovább valahogy, talán jobban, de talán csak a sors lehetőségeit elfogadva a helyzetbe beletörődve boldogtalanabbul.........talán később döbbenünk rá, hogy igen, vele, akkor voltam a legboldogabb, és a legjobb vele volt......és amikor erre rádöbbenünk, vajon merünk változtatni, vajon fel merjük emelni a telefont, és felhívni, és vajon be merjük vallani magunknak, és neki, hogy rosszul döntöttünk, és merünk újra kezdeni? Sok esetben azt gondolom nem. Pedig az élet csupa változás és újra kezdés, csak sokan nem olyan erősek, vagy nem bíznak magukban és az újrakezdésben!!! Sokszor gondolkodom el azon, hogy mia jobb, ha az ember kapcsolatban él, vagy egyedül van...és persze mindig az a jobb, ami nincs......ezzel mindig így vagyunk talán, ha kapcsolatban élünk, kis egyedüllétre vágyunk, ha fordítva, akkor kapcsolatra vágyunk......de persze a legjobb talán az, ha mindig a jelen helyzetet élvezzük, mert semmi sem tart örökké!!!...vagy ki tudja???
Sajnos a baráti körömben történt valami ilyesmi, ezért foglalkoztat újra a téma......

Én megvagyok, a hétvégém csendes, kivéve, hogy ma megyek az egyik kórházba -Toronto General Hospital- meglátogatni egy nagyon kedves ismerőst, akinek szívműtéte volt. Holnap pedig barátnőmmel találkozom, végre ide jön, meglátogat, hol lakom. Csinálok egy kis ebédet, és utána erre - arra......csak kedden dolgozom.

A nyár ide még mindig nem érkezett el, tavaszias az idő, de nem nagyon emelkedik a hőmérséklet 2o fok felé.
A kanadai társadalom......multiulturális......Toronto talán a leginkább mind közül, Vancouverben túlsúlyban vannak az ázsiaiak, Quebec-ben sincs ekkora népvándorlás mint itt.......
Nincs részeg ember az utcákon.....először észre sem vettem ezt a tényezőt, csak később hívták fel a figyelmem rá......aha, igen, valami differencia van......ja, itt nem kapsz mindenütt italt a boltokban, mint otthon. Vannak kifejezetten LCBO-k, akik italok forgalmazásával foglalkoznak, oda bemehetsz, és megveheted, de megnézik, hogy kit szolgálnak ki.
Nem foglalkoznak a hétköznapi emberek a politikával.....érdekes, itt nem az az első és utolsó befejező téma......inkább beszélnek a vallásról, étkezés előtt imádkoznak, utána felolvasnak a bibliából........ez nekünk nem túlságosan megszokott. Persze attól függ, hogy honnan vándoroltak be.....ha írek, vagy skótok, vagy hollandok, akkor igen, ha magyarok, akkor nem ...stb.
A szemét, annak elszállítása nálunk egy örök, mindennapos téma, mert azzal mindig történik valami. A környezetvédelem, a sport, az Usaval, Mexikoval való kapcsolatok, ezek örök témák az itt élők között....

Házilag készített müzlit csináltak a mult héten a csajok, nagyon finom, majd megszerzem a receptet, és otthon is tudom csinálni, nagyon klassz reggeli.

Ami nagyon hiányzik itt az a családon és a barátokon kívül két dolog, a nyár...akármilyen allergiás vagyok is augusztusban, és itt nem, az szörnyű, hogy nem tudok a bőrömön egy kis meleget érezni......a másik az, hogy itt nincsenek várak, kastélyok, mint Európában......ez olyan természetes otthon. Itt csak egy van, azt is egy helytartó Skóciából importálta talán 2 évszázaddal vagy 3-mal ezelőtt, ...az mondjuk magyon szép .....Casa Loma....., de semmiféle kastély......és én nagy kastélynéző vagyok.........úgyhogy már csak ezért is haza kell majd menni -válság ide vagy oda-, és bejárni Európa nagy kastélyait......Franciaországban, Németországban, eljutni Rómába, Szent Pétervárra.....stb. Szóval, nehogy azt higgyétek, hogy Kanada a legjobb....igen, sok szempontból igen. De mindenki azok van, akivel beszéltem, hogy megszerzem itt az állampolgárságot, és hazamegyek, vagy dolgozom még utána egy kicsit, és a nyugdíjas éveimhez közeledve hazatolom a biciklit, mert otthon mégis csak más......teljesen mindegy hogy honnan jöttek, így beszél az angolai, a columbiai, a magyar, stb. Még az sem zavarja őket, hogy a gyerekeik itt maradnak esetleg, mert ők már itt szocializálódtak......őszintén szólva az alapoktatás nem üti meg a magyar szintet....a felsőoktatás valószínűleg jobb, már csak az információk áradatából is kiindulva, ami itt van, vagyis a legjobb európai alapokkal itt egyetemet végezni....!


Feltettem David Cook számát, ami arról szól, hogy:

Azt mondod, menned kell, hogy megtaláld magad. Hogy más lettél, hogy nem látod arcod a tükörben. Azt mondod, hogy mégy, nincs más mondanivalód. Csak tudd, hogy én mindig itt vagyok, ha szükséged van rám, várok rád.
Hagylak elmenni, szabaddá teszlek, és amikor láttad, amit látni akarsz, amikor megtalálod magad, gyere vissza hozzám.
Csak nyugodtan, nem megyek sehova, elképzellek szél fútta hajaddal, ott tartom a dolgaidat, ahol hagytad, várok rád.
Remélem mindent megtalálsz, amit akarsz, itt leszek, hogy meglássam, hogy megtaláltad magad, gyere vissza hozzám.
Nem tudok közel jutni ha nem vagy ott, nem tudok belépni, ha nincs ott lélek, nem tudok a szemedbe nézni, nem tudlak megőrizni, ez amit neked kell megtenni.


Ez a dal számomra a helyzetet pontosan tükrözi, amikor az egyik oldalról valaki keresi önmagát egy kapcsoaltban és nem találja, és ki kell lépnie a helyzetből ahhoz, hogy megtalálja a testét, a lelkét, azt, hogy mire vágyik, hogy mit akar....sokszor ezt egy harmadik személy segítségével teszi meg, vagy

néha elhagyja a megszokott környezetét és kipróbálja magát messze, mint én tettem......de visszatér, és boldogabb lesz, mosolygósabb, mint valaha!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A másik oldalról pedig amikor a másik fél próbál vele beszélni, és kapcsolatot teremteni.....nem tudok közel jutni, ha nem vagy ott, nem tudok belépni (durva fordítás) ha nincs ott a lelked..., de nem tud, mert abban az adott élethelyzetben a másik nem nyitott a beszélgetésre, egyszerűen meg sem hallja, el sem jut hozzá.
Hát nem egyszerű.

2009. május 14., csütörtök

Május

Hát a magyarországi tavaszhoz nem mérhető ez az időjárás. Itt aztán mindenféle van, de leginkábbb meleg nincs.....ma talán kaptunk egy kis tavaszt a 2o fok körüli hőmérséklettel, de sajnos a hétvégére már csak 1o fokot mondanak.....otthon már májusra mindenki lebarnult....mondjuk itt sok embernek nem kell a barnaság, mert alapszínük az.
Na mindegy, azért remélem kapunk egy kis nyarat....?

Hétfőn végre eljutottam üveget csiszolni. Kedden délután egy farmon voltunk, ahol két gyerekünk lovagol egy rendőrségi programban.....érdekes ez az összeállítás mindenesetre, de klassz tapasztalat volt. Nagyon érdekes volt, jó volt egy kicsit kiszakadni a lüktető városból a természetbe.

Szerdán közösségi napja volt a dolgozóknak, ami azt jelenti, hogy ilyenkor kirándulunk, csak mi. Szóval St. Catharine-be mentünk, ami másfél órára van délre a határ mentén. Ott töltöttük a napot, mert két kolléga is onnan származik. Nagyon szép napot fogtuk ki.

Ma már dolgoztunk, de nem erőltettük meg magunkat, és attól félek, hogy holnap sem fogjuk, mert mindenki már a hosszú hétvégére készül.....itt ugyanis hosszú hétvége lesz, hétfő szabadnap....Victoria day.

2009. május 7., csütörtök

A tavasz

Amikor ilyen kellemes idő van, mint ma volt, nagyon szeretek kinn lenni, sétálni, vagy futni, és élvezni a levegőt, a madárcsicsergést, a mókusokat...ma nagyon megriasztottam egyet (nem szándékosan).

A fák most a legszebbek itt...virágoznak, és van mindenféle. Van egy erős rózsaszín virágú, ami gyönyörű.

Ma megint sütöttem, egy vaniliatortát...mostmár tényleg lehetne egy bakery-t nyitnom itt, egy sütödét...tegnap is sütöttem csokis kekszeket. Azt az amerikai féle csokiskekszet. Nem panaszkodhatom, minden elfogyott.
A mai tortát R. 9 éves szülinapjára kapta...ill. ettük meg.

Még emlékszem arra, amikor először érkeztem meg ide 2oo7 nyarán, nagy lelkesedéssel, és kérdésekkel magamban, és óriási várakozással. Nagyon érdekes volt.....ma ugyanazokon az utcákon járok, de már nem okoz olyan óriási élményt, mint akkor okozott...bár azt hiszem ez természetes.....ez nem azt jelenti, hogy már nem szeretem, nagyon szeretem a várost, az országot, a környéket, és mindent, de gondolom, ugyanúgy, ahogy mással van az ember, ezzel is így van, hogy megszokja. Annak aki most jönne, ugyanolyan óriási élményt jelentene mint amit nekem jelentett......azt hiszem, mindig is kerestem azt, hogy mi az, ami az élet értelmét adja, mi az ami örömöt okoz, aminek a beteljesülésével azt érzem, hogy nem volt az életem értelmetlen, és hogy ami terveztem elértem, hogy ahogy a könyv írja, amit most fogok olvasni: "I will not die an unlived life." ...vagyis, csúnyán fordítva, hogy nem fogok egy nemélt életet bevégezni. A célokról és a belső mozgatóerőről szól.....(purpose and passion).

Tegnap hotdogot ettünk a High Parkban közösen...olyan hotdogok, amit az amerikai filmekben lehet látni, amit az utcán vesznek az öltönyösök.....itt is az van, és nagyon jók a hotdogaik.....nagyon jót lehet enni belőlük.....sütik, nem főzik a hotdogot, mint otthon.

Holnap pedig H. jön hozzánk, aki az egyetemen tanul, és az iszlámról fog mesélni egy előadás keretében...biztosan érdekes lesz.

2009. május 5., kedd

Az élet mostanában

Kötögettünk.....tanítjuk egymást a lányokkal, én most még hozzáfogtam egy újabb üvegképhez, és még néhány apróbb dologhoz, mint medálok.....

Ma lángost sütöttem.....a magyarok nagyon ráéheztek! Meglepően jól sikerült.....azért meglepően, mert most csináltam először, de hát kb. 1 óra hosszat látott az egy tepsi kész lángos, azután eltűnt.

Az az érdekes, tényleg, hogy igazán külföldön kívánja az ember a magyaros ízeket.....otthon már annyira megszokott, hogy nem is veszi az ember észre, ha hiányzik, és inkább a más ízeket kóstolnánk meg. Itt azonban az a kaja, amit a kanadaiak főznek meglehetősen ízetlen, félig sűlt, vagy főtt, és egyáltalán nem használnak sót. Nem kellene sok, de legalább egy kevés.???
Azt gondolom, a magyar konyha nagyon ízletes, mint a kolumbiai....

Ugyanígy vagyunk a kultúrával is.....csak külföldön érzed, hogy szükséged van a magyarságod megőrzésére a sok indiai, kínai, afrikai között. Otthon nem érdekel annyira, vagy megszokod...mint a levegőt, amit beszívsz.....de itt nem.

A hétvégi parti nagyon jól sikerült. Mindenki nagyon jól érezte magát, nagyot táncoltunk, és barbeque-tunk, és beszélgettünk. Nem nagyképűségből mondom, de azt gondolom, hogy népszerű vagyok a férfiak körében, ami nagyon szép dolog, csak ez kevés.
Reggel 2 kor feküdtünk le aludni, még fel is takarítottunk az 5o fős tömeg után.
Azt hiszem még ennyire nem fáradtam el mostanában. Kivettem egy nap szabit, de még most sem vagyok teljesen 1oo as.
Az idő még most sem teljesen jó, ugyan meleg van, de nem olyan mint otthon......reggel papucsot vettem, de ki kellett cserélnem cipőre......hideg volt. És még mindig nem lesz 2o fok körül, csak 2o -a után. Addig felöltözünk.

Drága barátaim ott, Magyarországon remélem jól vagytok, és ...hiányoztok!

2009. május 2., szombat

Facebook, buli...

Vajon a facebook is olyan, mint az iwiw, ezt is felhasználják információszerzésre???

Jó május elsejét mindenkinek aki otthon van.....nálunk ez nem ünnep, ugyhogy dolgoztunk. Én most, szombaton is dolgozom a változatosság kedvéért.
Bulit tartunk Club Romero a neve a bulinak.....tegnap díszítettem a termet, és 11.3o ig sütöttem.....mostmár úgy érzem elmehetnék rendezvényszervezőnek is.
Sokan leszünk, ugyhogy kicsit izgalmas, hogyan fogom levezényelni...

De remélem holnap már tudok egy kicsit pihenni.

Szép nap van, de nem olyan örült meleg.

2009. április 29., szerda

Swine flu

Igy nevezik errefelé a sertésinfluenzát. Hát itt azért veszélyeztetettebbek vagyunk mint Magyarországon......azért annak is van előnye, hogy az ember otthon él.
Itt már megjelent ez a kórság. Remélem azért valahogy megúszom majd. Itt rengeteg mexikói van.

Ma meghallgatáson voltam a hivatalban.....rövidített eljárás.....mintegy 1 év alatt....? Vallási alapú üldözés volt a téma....érdekes volt.
Este piknikezni mentünk.

2009. április 28., kedd

Idő

Rájöttem, hogy sok idő eltelt már, és nem írtam semmit.......de itt annyira elfoglalt vagyok, hogy nehezen jut időm mindenre. Ha mást nem tudok csinálni, akkor sütök.......de mindig van más is azért.....
mi történt a hétvégén???
Hát szombaton ....nos ehhez egy kicsit messzebbről kell hogy kezdjem.....szóval, mi NGO-k vagyunk, vagyis nem profitorientált szervezet, melyeket részben az állam tart fenn, részben adományokból élnek....és nem is rosszul.....szóval mi is ezek vagyunk, adományokból élünk, és nem is rosszul. Mindenfelől, és mindenféle adományokat kapunk.....pénz, ruha, élelmiszer. Általában vállalatok, magánszemélyek adnak, és templomok. A vállalatok ált. pénzadományt adnak, a magánszemélyek mindenfélét, ruhát, butort, stb. A templomok lakásfelszereléseket, ruhákat.

Szóval szombaton a nyári 27 fokos napsütésben beültem a truck-ba, a platós Chevrolet jeepünkbe, felhangosítottam a zenét, lehúztam az ablakot és sorsommal megelégedetten végigautóztam a városon. Elmentem a város egyik leggazdagabb részére, ahol az egyik templomban egy nagy vásár volt, és adományokat vettem fel. Mintegy 5-6 zsák ruhát, és konyhai felszereléseket. És lesz egy ilyen köröm valószínűleg a jövő héten is. Nagyon élvezetes. Tulajdonképpen munkának számít, de szórakozás.

Este a magyar házba mentem, mert József Attila est volt, és előadást hallgattunk meg az életéről Valachi Anna előadásában és József Jolán visszaemlékezéseit is levetítették. Nagyon élveztem. A kedvenc költőm.......a hallgatóság nagy része az '56-os korosztályból vagy azoknak is már idősebb leszármazottaiból került ki.
Az est végén levetítették az Irány Kalifornia című igen régi , de még a mai napig is a jelent ábrázoló filmet.

Vasárnap itthon az élet nagy dolgain gondolkodtam........

Hétfőn volt egy vezetőségi ülésünk, majd megsütöttem a görög sütireceptemet, ami elég hosszadalmas volt, ezért meglehetősen későn feküdtem e, aminek a következménye az lett, hogy elég fáradt voltam a mai napon. De holnap még több dolgom lesz, úgyhogy nem panaszkodom.
Arról nem beszélve, hogy szombaton egy óriási bulit kell megszerveznem...5o ember kb. nem fogok ezen a héten sem unatkozni.....? Dekoráció, kaja, technikai háttér, stb.

Barátnőm és férje hazaértek Jamaicából!!!!!!! De jó ma beszéltünk telefonon!!!!!!!!!!!!

Már 7 magyar csatornát lehet fogni itt is Kanadában 2o dollárért.

2009. április 22., szerda

Magyar menekültek

A mai napom érdekes volt, és egyben nagy megdöbbenés.

Reggel volt egy S. meetingünk, mivel ez nagyon titkos, nem beszélhetek róla......
Utána volt egy másik meetingem a St. Joseph Korházban, ami nem messzire található tőlünk. Egy projectet dolgoznak ki a bevándorlóknak, hogy még mielőtt szükségük lenne rá, megismerkedjenek a sürgősségi ellátással, és osztállyal......több nyelven tájékoztató anyagokat és videokat adnának ki.

Mindezek után a Torontoi Vöröskeresztnél voltam, mert ők pedig magyar tolmács hiányában szenvednek......tolmácsoltam. Magyar menekültek érkeznek folyamatosan azt mondta a dolgozó, és jó lenne ha kéznél tudnánk lenni, mert nem tudnak velük beszélni. Szóval megdöbbentő volt számomra.......valóban ilyen rossz a helyzet? Most éreztem a bőrömön először, hogy magyar menekültek itt??? Budapestről és Miskolc környékéről......persze 8 általánost végzettek nem nagyon tudnak otthon boldogulni elhiszem. De hogy itt??? Bármiféle angol nyelvtudás ...egy szót sem beszélnek...., és szakma nélkül.....mondjuk persze aki akarja, jól ki tudja használni a rendszert...felveszi a segélyeket, és mivel elutasítják a menedékkérelmét úgy is valószínűleg, veszi a sátorfáját és hazamegy.
Arra büszke vagyok, hogy mostmár teljes felvilágosítással tudok élni az itteni rendszert illetően, és ez jó érzés, hogy azt gondolom, én akármikor megyek haza, és akármikor jövök vissza, nem veszek itt el.

Nem tudom mi lesz otthon azzal az embertömeggel akik igy vannak mint ezek a szerencsétlen emberek akik most magyarként Kanadában próbálnak szerencsét...?

2009. április 21., kedd

Rendőrök

Ma egy rendőri előadást hallgattunk meg. Egy rendőr civilben jött el hozzánk, és beszélt a rendőrség munkájáról egy kicsit, csak hogy jobban tudják a lakók, mert sokan nem ismerik a rendőröket, csak félnek tőlük.

Este egy meetingen voltam. Az utcabálat szervezzük, ami 13-án juniusban lesz itt előttem, az utcában ahol lakom. Nagy buli, elég sok szervezést igényel, és sok munkát.

Éjszakára is lesz munkám, a havi beszámolómat kell megírnom.

2009. április 19., vasárnap

Canada

Szóval ez tényleg egy gyönyörű ország, ezt biztosan állíthatom, és fantasztikus itt élni. A multikulturalitás a legjobb az egészben, és az hogy minkenki mindenkivel egyformán bánik, nincs kivételezés, az egyenlőség talán itt érvényesül a legjobban azok között az országok között, amelyeket láttam. Az biztos, hogy míg Európában mindig is magyar maradsz, bárhol telepszel le, de itt teljesen be tudsz illeszkedni a canadai társadalomba, és úgy fogadnak el, ahogy vagy.

Itt nem depressziósak az emberek, és nem reménytelen a helyzet. Úgy tűnik, mindennek megvan a maga értelme, és rendszere.
Úgy gondoltam, és úgy gondolom, hogy mindenkiben az van otthon, hogy milyen ígéretek földje az egész ország, és milyen szerencsés aki ide eljut. Valóban, nagyon jó hely......de ez nem azt jelent, hogy itt nincsennek nehézségek, hogy itt mindent hozzádvágnak, és nem kell semmiért megküzdeni...., csak esetleg úgy tűnik, hogy hagynak élni, és van értelme a küzdésnek. Persze, kezdeni kell a kezdetektől, és igen sokat dolgoznak itt az emberek. Azt hiszem, hogy otthon elfecséreljük az időnket, és az erőnket a hülyeségekre, itt viszont hagyják élni az embereket, ellentétben az otthoni helyzettel.
Szóval ha valamire akarod vinni, akkor sokat kell dolgozni, de valóban az élet nem annyira stresszes, mint otthon.
Azért nem egyszerű itt sem...az illúziók azért elmúlnak egy év mindennapi munka után, és rájön az ember, hogy sehol sem egyszerű........sokan hazamennek ám, attól függetlenül, hogy otthon is olyan a helyzet amilyen.

Jamaica

Barátnőm férjével Jamaica-ba utazik holnap egy hétre!
Biztos szép út lesz, örülök nekik.

2009. április 17., péntek

A hét

A hetem, hát sokminden történt, mint mindig. Volt egy összejövés....ezt kivételesen nem én szerveztem, a nagy adományozóknak tartottuk. Ügyvédeknél jártam,most majd fogorvost kell néznem...! A mexikói családnak segítettem ujra, elvittem őket kocsival a Szociális Irodába, ahol a segélyt állapítják meg. De a legjobb ma történt, az egyik családunkat elismerték menekültnek! Kolumbiaiak. Nagy örömünnep volt a házakban. Nagyon örültek a hírnek....igen, innen már egy lépés a letelepedés, gyakorlatilag csak formalitás, és utána egy - két év az állampolgárság. Van egy jövőképük mostmár.
Hogy lehet örülni egy menekült státusznak, és a közeli letelepedésnek...! Ilyenkor elgondolkodom, hogy tényleg olyan nagy dolog ez? ...Egy magyar állampolgárságnak is így örülnének? Talán nem.

Mi vagyunk az a kis nemzet, akik ugyan erőlködnek, de lassan elvesznek a semmibe. Társaink mindenütt vannak a világban, mert magyart mindenfelé lehet találni, de összetartás hiányában semmi nem történik.

Gondolom sokszor gondoltátok azt, amikor elfilozofáltam dolgokon, hogy milyen nagy okosságokat tud mondnani....de amikor a saját problémámat kellene megoldanom, akkor már nem vagyok ám ilyen okos.
Mitől leszünk bolgodok, mi az ami az élet értelmét adja? Mi az ami miatt majd azt mondhatod, hogy az életem ért valamit.
A munkám, az állampolgárságom, az autóm, a levegő amit beszívok, és egészséggel - vagy nem- tölt fel ...talán közelítek...., a barátok, a családom, a gyermekem...hogyan tudom értelmesen élvezni az életemet? Mitől leszek boldog? Valószínűleg mindenkinek más.
Az ügyvédnő mondta, hogy a munka nem számít, ne az alapján ítéljek meg semmit, és ne azt helyezzem előtérbe. Az jön és megy. Az a fontos, hogy hol van a családom, és hol érzem azt, hogy egyszerűen jól vagyok, hol akarom magam látni 5 év múlva.
És igaza van, hol akarom látni....sajnos nem látom magam .....még gyakorolnom kell.

2009. április 12., vasárnap

Húsvét II. - SPA

Tegnap Lívia barátnőmmel egy svéd masszázsra és egy úszkálásra mentünk, egy olyan helyre, amit csak tv-ből láthattunk! Az Elm utcában voltunk a belvárosban, az Elmwood spa-ban. Kívülről a megszokott épület, de belülről teljesen luxuskörülmények! Minden bejelentésre történik, a körülményeket nem tudom lezrni, egyszerűen pazarok. Az interneten a -www.elmwoodspa.com- cím alatt megtaláljátok a helyet, érdemes megnézni! Fényképezni nem lehetett....azért sikerült egy kis csínnyel egy - két képet csinálni. Minden egy helyen...termálfürdők, szauna, masszázs, kozmetika, éttermek, kéz, láb kezelések. Mindenféle csomagot lehet kapni, egy 7 órás, amiben minden benne van, 5oo dollár....85.ooo ft. körül van......na igen.....persze azért megengedhetik egyesek maguknak, hiszen azért van.......ja, a szolgáltatások nem olcsóak itt.......és talán az ingatlan.....bár attól függ, hogy hol veszed....a belvárosban, vagy kinn, vagy egy kisebb városban......
Szóval nagyon jól éreztük magunkat, és sokat beszélgettünk.
Nagyon élveztük, és annyira jó volt, hogy együtt voltunk !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ma megnéztük a napfelkeltét (rohadt korán kellett kelni...én fél 5 körül....és ez már a második a héten) kb. 4o -en voltunk az egyik nagy sziklás részéről a tónak. Ehhez át kellett utazni a várost, mert a másik részén van ez a terület reggel fél 6 -kor. Konvojban mentünk 6 autóval, + másik 3 autót indítottunk, akik még embereket szedtek össze mindenfelől.......nekem kellett szerveznem az egész összeröffenést. Mindenesetre megérte, mert nagyon szép volt, nagyon jól lehet a napfelkeltét látni, mert a kimagasló sziklán voltunk, és a tóra láttunk rá, aminek a másik oldalát nem lehet látni, így nekem olyan mint egy óceán. A keleti városrészben található a hely...a Scarborough Bluffs....ha vkinek mond ez vmit. Bár Matt szerint, aki az óceán mellől jött azt mondja, hogy víz az igaz, de egyáltalán nem hasonlít az óceánhoz.....mivel én csak felülről láttam még az óceánt, nem a partról, így nem tudom megállapítani.....de nagy víz az biztos.

Erre az alkalomra sütöttem egy csomó pogácsát, és banános muffint.....nagyon jó ez a muffin recept, aki akarja, megírom neki.....egyszerű, és rendkívül finom.

2009. április 11., szombat

HÚSVÉT

Nagyon boldog húsvéti ünnepeket kívánok Nektek, Mindenkinek!

2009. április 10., péntek

Húsvét

Itt Kanadában a csütörtök volt az utolsó munkanap. Pénteken nem dolgozunk, és hétfőn sem, ez így egy 4 napos ünnep! Mint megtudtam Líviától csak nálunk nem dolgozunk hétfőn, máshol dolgoznak......hát mindenesetre jó. Azért vannak programjaink vasárnap, úgyhogy egy napot mégis dolgozunk.
De igy is jó. Az időnk nagyon szép, bár hűvös van, olyan 8 fok körül, de biztosan 1o alatt. Ma nem lehet TV-t nézni, a nagypéntek miatt. Na nem mintha állandóan azt csinálnánk, nincs is rá idő. (De mosni lehet!!!....van egy csomó mosnivaló.)

Tegnap lazacot sütöttem életemben először spárgával, rizzsel, stb. Nagyon klassz volt, igaz nem készült el időre, úgyhogy várni kellett rá, de nagyon jó volt, ráadásul van hozzá egy nagyon jó szósz....finom volt, és állítólag sok a vitamin benne....na nem esszük minden nap, mert azért nem egy olcsó mulatság itt sem a friss lazac.

Azonkívül legalább 2o -25 db tortát kaptunk adományként az egyik cukrászdából. Minden család egy tortát kapott így az ünnepre, és még van a hűtőben jó néhány.

Vasárnap reggel napfelkeltét megyünk nézni, így nem sokat fogunk aludni szombatról vasárnapra virradóra.

Itt nincs locsolkodás, helyette a gyerekeknek tojásvadászatokat rendeznek.

2009. április 6., hétfő

Újra havazik

Szóval az időjósok megmondták.....ma újra havazik...minden fehér....na hát ezt nem könnyű lenyelni....vissza a télbe...és tegnap már egészen tavasz volt, kabátot sem vettünk..ma pedig, őrület.
Mindenki beteg körülöttem, úgyhogy nem lenne csoda, ha én is elkapnék vmi hülyeséget.

Újra szülinapok lesznek a héten, lesz holnap egy hearing...ami tulajdonképpen a meghallgatást jelenti, és utána általában döntenek is a menekültügyről azonnal, vagy csak írásban néhány nappal, vagy héttel később.

Kaptunk 5o hockey meccs jegyet, szerintem nem tudunk vele mit kezdeni, nem is vagyunk annyian, mégha mindenki el is menne...?

2009. április 3., péntek

Kamara

Csütörtökön este a Magyar - Kanadai Kereskedelmi Kamara megnyitóján voltam, köszönhetően drága Líviámnak, aki a szervezők között volt, és meghívott. Nagyon érdekes volt, és nagyon örültem, hogy ott voltam, mert érdekes emberekkel találkoztam.
A kamara működött egy ideig, aztán eltűnt, és most újra megalapították, és reméljük működni is fog hosszú távon.

Amúgy sokat gondolkodom mostanában a jövőmön...???

Megváltoztatott a külföldi élet...és nem csak az, hanem ahol dolgozom az a hely is. Sok dolgot másképpen gondolok. Korábban önzőbb voltam, nem gondolom hogy önző, csak önzőbb...nem jó annak lenni. Azt hiszem, hogy életünk valahol abból áll, hogy jó értelemben "áldozatot hozunk". Úgy értem, hogy házastársunknak támaszt nyújtsunk, megszüljük és felneveljük gyermekeinket, ápoljuk beteg hozzátartozónkat, vagy szülőnket.......ez az élet. Valahol ez az élet, és nem a munkahely, a pénz, hanem a barátok, a család, a gyerekeink (ha vannak), ez boldogság. Látom itt, ahogy a menekültjeink nevelik a pöttöm, gyönyörű fekete gyermekeiket, és néha irígykedem a boldogságukra. Látszik rajtuk, hogy mennyire nehéz, de boldog az életük. Hallottuk, amikor Jenna néhány naposan, hetesen, és hónaposan folyamatosan sírt, és az anyjának kellett állandóan mellette lenni, és hogy mennyire fáradt volt, és mennyire nehéz volt neki...most már egy kicsit könnyebb, tud aludni...de az nem lehet máshoz fogható, ahogy Jenna szereti az anyját. Ha nincs mellette akkor mennyire elkeseredett, és ha meglátja, akkor nevet, és boldog.

A sors kiszámíthatatlan, hogy kinek mi jut, de az biztos, hogy mindenkinek van miért köszönetet mondania, és ha szívből úgy gondoljuk, akkor mindennek értelme van. És senki álmát nem lehet semmibe venni, hiszen neki az a legfontosabb. A legfontosabb dolog, hogy odafigyeljünk egymásra, hogy szeretetet adjunk egymásnak, hogy próbáljunk segíteni egymáson határok nélkül. Itt mindenki közel egyenlő...Európában ez nem képzelhető el. Itt az emberekkel vele születik a segítőkészség, a segíteni akarás, még akkor is ha a csavargón kellene segíteni. Hogy milyen társadalom ez, az biztos, hogy sokkal gondoskodóbb mint az európaiak többsége.
Nem akarom magasztalni az országot, mert majd megkérdezitek, és miért nem maradtál itt....hát mert egyedül, úgy hogy minden hozzátartozó otthon van nem megy a végtelenségig. Mehet még egy - két évet, de előbb - utóbb visszatér az ember a megszokotthoz. Még a rendkívül erős és szerető családot is megrendíti szerintem az a változás, amit egy másik országban való élet hoz...itt a kiköltözéssel sok családi élet megy tönkre, vagy mennek végül haza, mert lehet hogy a pár egyik tagjának bejön a dolog, de a másiknak nem. Szóval minden előfordulhat.
Egy biztos a bolgodságot, a békét és a nyugalmat magunkban kell megtalálnunk...nem a párunkban, nem gyerekeinkben, hanem magunkkal szemben kell először is őszintének lennünk, és elfogadnunk azt akik és amik vagyunk, akkor már nem lehet nagy baj. Mindenben és mindenkiben meg lehet találni az értéket és a szépséget.
És hiszem, mert itt látom, hogy csak pusztán a szeretettel mennyire meg lehet változtatni az embereket. (Tudom, hogy otthon erre azt mondanák hogy a naiv...)

Jó lenne ha közel ilyenek tudnánk lenni otthon egyszer majd.

2009. április 1., szerda

Lassan...

A Refugee Law Office-ban is egyre barátságosabban fogadnak minden alkalommal amikor megjelenek, mint egy kollégát. Nagyon élvezem....ilyenkor kimozdulok a megszokott környezetből...ami persze szintén nagyon jó, és máshol más vmit csinálok. Érdekes...bár néha azt érzem, hogy olyan, mint amikor a Magyar Menekültügyi -és Migrációs- Hivatalban kezdtem az életem...csak egy igazán elit környezetben, nagyon alapos és felkészült jogászokkal...nem akarom azt mondani, hogy akkor 1o évvel ezelőtt a mi hivatalunk nem volt elit, csak hát..na. Mondjuk persze, ez nem igazán ugyanaz a szervezet..ezek az ügyvédek, akik a menekülteknek segítenek, én pedig a hivatalban dolgoztam, akik eldöntik az ügyeket.

Este megnéztük a kiállítást a Városházán...Menekültek hete van a városban, és ehhez kapcsolódóan számos rendezvényt szerveznek, mint a festmény és fotó kiállítást.

Jaj tényleg annyi ujabb fényképem van, teszek fel majd néhányat, a vacsikról, aztán a nőnapi ünnepségünkről, amiről annyit, hogy megvártak vele hogy visszaérjek, addig nem rendezték meg a fiúk...hát nem édesek?

2009. március 30., hétfő

Board meeting

Azért hogy ne legyen teljesen felelősségmentes az életem itt, minden hónapban írnom kell egy report-ot a Vezetőségi Tanácsnak. Megírni az előző havi eseményeket, és mellesleg kiegészíteni az ülésen, és a kérdésekre válaszolni. Ma ez történt. Kezdetben nem volt egyszerű még megírni sem, nemhogy ott szorongani arra várva, hogy milyen számonkérő kérdéseket tesz fel a meglehetősen elit vezetőség. De igazán szerencsés vagyok ebben is, nagyon segítőkészen és érdeklődően állnak a helyzetemhez, és ez nagyon megnyugtató volt, és az ma is.

2009. március 26., csütörtök

Országinformációk

Ma délelőtt és tegnap délután is a Menekültügyi Jogászok között voltam...ott önkénteskedem..., ma délután pedig a Torontoi Egyetemen volt egy országinfos előadás Burundiról az 1972 menekülésről és Grúziáról. Jó volt.
Nagyon jó itt, és tényleg rengeteg lehetőség van. Ha tudsz egy néhány nyelvet akkor még az sem kell, hogy szakmád legyen, boldogulsz. Szerintem egy néhány év elteltével még akár menekültügyi ügyintéző is lehetnék itt, mint otthon voltam......csak azt a néhány évet kellene kibírni.
Ja, hát persze nem éhezem, vagy nem arról van szó, hogy nehéz kibírni, csak egyedül vagy...pedig én még azt sem mondhatom, hogy igazán egyedül vagyok, mert egy remek közösségbe kerültem, akiket nagyon szeretek, és ők is engem, és hát az egyik legjobb barátnőm is itt van, de mégis, egyedül vagyok, és hát egy idő után ez a dolog még jobban felerősödik biztosan. Ha valaki lenne itt hozzámtartozó, más lenne azért hosszabb távon a dolog, így azért nem egyszerű. Azt látom, hogy akinek nincsenek itt hozzátartozói, férj, feleség, barát, barátnő, szülők, vagy esetleg nem találnak itt valakit - nem egyszerű itt sem találni valakit-, előbb- utóbb hazamennek. Ha van itt vkid, az egészen más, akkor nagyon boldog lehetsz, még akkor is ha a család többi része otthon van, mert van akivel megoszd az érzéseidet.
Azt mondták itt a lányok, a kollégáim, hogy ők fognák magukat, és bejárnák Kanadát helyemben...igen, én is, de én már sokat utaztam egyedül is, és igaz, hogy egy nagy vágyam, hogy keresztül utazzam Kanadát innen Vancouverig, de egyedül nem mennék. Annak van értelme, hogy vagy életem párjával osszam meg ezt az érzést, de legalábbis a hugommal tudnám még elképzelni, hogy elmegyek....persze neki van egy párja, úgyhogy így marad az a variáció, hogy megvárom azt, aki "el akar velem jönni".

Szóval jó itt, higgyétek el, és valójában stresszmentes az élet. Tényleg.....dolgozni kell, keményen, de nem zakatolnak a hülyeségek a munka után a fejedben, és nyugodtan foglalkozhatsz a családoddal, a szabadidőddel. Annyira szeretném, ha az én szememmel tudnátok látni, velem érezni, de sajnos ez nem egyszerű.

2009. március 24., kedd

Hát igen...

Szóval hiába a tapasztalat, az ember csinál hülyeséget...amikor az usa határ közelébe megy útlevél nélkül........nem mondom el a részleteket, de szó szerint áttévedtünk a határon útlevél nélkül...két magyar. Szép volt.....semmi szándékunk nem volt a határ közelébe menni, de mégis így történt......hiába tudom...illetve lehet hogy csak erősen gondolom..., hogy otthon hogyan történik a kiutasított személy átadása, ez nem azt jelenti, hogy itt is tudom. Semmi nem ugyanaz. Na mindegy. Szegény párát letettük, ő már jó helyen van....de volt idegeskedés miatta is, hogy ne csukják be......Kisebb körök után visszakerültünk Kanadába, de kalandos volt.

2009. március 23., hétfő

A határ

Ma munka után még meg kellett csináljam a holnapi ebédet-......anyu, a tejszínes csirkét csináltam!...bár tejjel leginkább is...az volt....anyu egyébként csak segítséggel olvassa a blogomat, de skypolni már kitűnően tud egyedül is......,- mert holnap korán reggel a kanadai -usa határhoz megyünk átadni egy emberkét. Illetve nem mi adjuk át, mert nem vagyunk hatóság, de elkísérjük utolsó útjára Kanadában.

2009. március 22., vasárnap

A tavasz

Ma gyönyörű tavasz volt. Meleg, és ragyogó napsütés, úgyhogy nem lehetett a szobában maradni. Menni kellett....kimentem a High Parkba és a tóhoz, nagyon klassz volt, ahogy lehet látni a tavasz közelségét végre a hosszú tél után.
Este elmentem futni, végre először a hosszú tél után!

Azt mondták a lányok itt először, amikor mondtam nekik, hogy én ilyen hagyományőrző vagyok mindenben, ha egy valamit vagy valakit megszeretek, akkor nem tudom elengedni, ragaszkodom hozzá. Szóval azt mondták, hogy pedig ez nem jó, a változtatás szükséges, és ennek jegyében leszoktattak az egyetlen joghurtról amit itt szerettem, és vettek nekem egy másik fajtát, hogy próbáljam azt ki, hátha jobb lesz mint az első. És tényleg jobb lett.....ebben igazuk volt...talán mindenre nem igaz az, hogy a megszokottat mindenképpen váltsuk fel az újra.....pl. egy felé futok...tudom, hogy ez lehet veszélyes is...hülyeség, itt nincs semmiféle bűnözés, és nem is tudok másfelé menni. Ha nem arra futok, amit megszoktam, rosszul érzem magam. Szóval a futásra semmiképpen nem igaz nálam, hogy új utakon kellene járnom. Kérdés, hogy az élet egyéb területén mennyire igaz ez???

Most hogy otthon voltam, hallottam ezt a számot, rettenetesen tetszik, főleg hogy Alesha táncos is

2009. március 21., szombat

Már vissza is jöttem...

Hát igen.....nem írtam egy ideje...ez a hatása annak ha hazatérek egy időre, mindent elfelejtek!
Pedig sok emberrel jelent ez a blog kapcsolatot, úgyhogy elnézéseteket kérem, de nehézségekbe ütközött otthon a blogírás, így inkább nem "vesződtem " vele...azt gondoltam, a 2 hét nem sok, azt valahogy csak kibírja mindenki.
A hazautam nem volt valami fényes. Lufthansával mentem, ami nem baj, de kicsik az ülései, és hát nem egészen kényelmes. Arról nem beszélve, hogy kimaradt egy éjszakám, a repülőn nem tudtam aludni, így meglehetősen meggyötörten érkeztem Budapestre egy frankfurti átszállás után, ahol mintegy 4 órát vártam a csatlakozásra hajnalban (az én órám szerint). És akkor még Szeged....Budapestről...egy véget nem érő utazásnak éreztem. Mindezek után a következő napon sem tudtam aludni, csak mintegy 2 óra hosszat, úgyhogy vaasárnapra, már meglehetősen elfáradtam.
Az otthon töltött idő nagyon szép volt...érdekes, amikor nem dolgozni mégy haza, hanem szabadságra. Buli. Megpróbáltam minden barátommal tölteni legalább egy kis időt...nem volt egyszerű! A vége felé otthon alig láttak...otthon voltam, de mégsem. De megérte...és olyan szívesen töltöttem volna több időt mindenkivel, de nehéz volt így is összehangolni.
A legjobb az az egészben, ahogy a barátaim örültek hogy láttak, ez felejthetetlen! Nagyon köszönöm Nektek, hogy velem vagytok, és hogy gondoltok rám és nem felejtettetek el, és örültök nekem, nagyon szeretlek Benneteket, és nagyon fontosak vagytok nekem!!!

A két hét gyorsan eltelt. Megpróbáltam beszerezni azokat a dolgokat, amiket kértek a többiek, hogy vigyek vissza, pl. pezsgőtablettát, Túró Rudit, könyveket.....többé kevésbé sikerült. Anyutól mákos beiglit kértem hogy süssön, mert nekem nem sikerült megcsinálni...bár kicsit kételkedtem benne, hogy be tudom hozni, de megpróbáltam.
És sikerült.
A visszautam sokkal simább volt, attól eltekintve, hogy igen korán kellett Szegedről indulni...Münchenen keresztül mentem. A müncheni reptér sokkal szimpatikusabb mint a frankfurti! Onnan Air Canadával jöttem.....ha Canadába repültök, és tudtok választani, Air Canadával gyertek.....sokkal kényelmesebb, és jobb járat mint a Lufthansa. Nagyon klassz volt! A kaja meglepően fonom volt, minden 2. órában hoztak valami ennivalót, a székek kényelmesek....csak ne üljetek az exit mellé....a vészkijáratoknál sokkal hűvösebb a hely.....én már mindent magamra vettem.
Készítettem néhány fényképet az Air Canadán prezentálásképpen.
Szóval az egyik legjobb utam volt....8 és fél óra....nem kevés...megnéztem egy filmet, olvastam, aludtam, beszélgettem a szomszéddal. Egy nagyon kedves Montreál mellett élő lány volt a szomszédom, nagyon klasszul elbeszélgettünk, Boszniában volt kirándulni....érdekes, hogy egy kanadai mit keres Boszniában, de hát őt az az ország érdekli....az biztos, hogy nem egy hagyományos nyugat európai ország...
Azt még mindig nem nagyon értem, hogy az odaúton miért megyünk fel északra, miért kerülünk, de biztosan ennek is megvan a magyarázata. Északról, a Hudson öböl felől jöttünk le, és hát olyan 594-es mph-val, 36.ooo feet magasan, és -56 és -6o F közötti hőmérsékleten. Az északi területek fentről is jól láthatóan nagyon havasak.
Andras várt a reptéren, a gép kivételesen hamarabb érkezett, a csomagjaim rendben megérkeztek, és még el sem törtek az üvegjeim. Csoda.

És megérkeztem vacsorára......reggel indultam Szegedről korai reggeli környékén, és Torontoban vacsoráztam a többiekkel.

Hogy is van ez a világ, elgondolkodtatok rajta.....hová tartunk? Ez a felgyorsult élet szép, fantasztikus, szinte sci -fi, de mi lesz ennek a vége...a világ és benne az emberiség a vesztébe rohan, vagy még mindig van hová tartanunk? Félelmetes....engem félelemmel tölt el, persze valahol jó, hiszen ott teremsz ahol akarsz, de félelmetes.

Mindenki rettenetesen örült nekem itt is, amikor meglátott! Igazán nagyon jó látni azt az őszinte örömöt, ami körbevesz itt is.

Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon hálás vagyok a sorsnak mert ilyen nagyszerű emberek vesznek körül itt is és otthon is! Nem tudom, hogy van -e még egy ember a földön aki ilyen boldog most mint én, hogy ennyi szeretetet kap és adhat. Ez a legjobb az életben, higgyétek el!
Amikor azt érzed, hogy hiányzol a családodnak, és a barátaidnak otthon is, és ide egy idegen országba visszatérve, idegen emberek között, itt is. Itt is hiányzol, és mondják is hogy nagyon hiányoztam nekik....és itt is megismerik már a nevetésem, és örülnek amikor hallják.
Én pedig örömmel nevetek mindenkinek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!