Táborozás kenuzással

Nos, hát életemben először kenuztam........úgy történt, hogy szerdán táborozni indultunk, északra, kb. 3 órányira Torontotól található Bancroft. Az első napot ott töltöttük, ez a hely Mary Jo nyaralója....... annyira szép környék, hogy csak a kanadai filmekben láttam ilyet, az erdő közepén a kis házak, és körös körül hatalmas erdő dombokkal, és nagyon nagyon tiszta vizzel.

A kenuzástól egy kicsit be voltam ....., ezért a vezetőnk, Jack segitségemre volt, és kenuzott velem egy kicsit. Gyönyörü idő volt, és Kenuztam!! Két ház van, az egyik a meeting place volt, a nappali, és a fiuk alvóhelye, a másik ház a lányoké. Heten voltunk lányok, de elfértünk, hálózsákokban a földön.
Az éjszaka dermesztő hangokat hallottam, mintha farkasüvöltés lett volna, de másnap azt mondták, hogy egy fajta madárnak van hasonló hangja, az volt.
Mivel ez egy csoportösszehozó tábor volt, az estét beszélgetéssel töltöttük, hogy ki mit vár az évtől, mit vár, és mit tud adni, mármint képességekben.

Másnap innen továbbautóztunk Sanctuary North -ra, ez a hely még északabbra van, onnan indult a kenutúránk a táborhelyünkre.
A vizen egészen más "utazni" mint a kocsiban......más élmény....persze annyira nem tudtam azért még először élvezni, de nem volt rossz. Kb. 5 km-t lapátoltunk a táborhelyig. Nagyon szép folyón mentünk lefelé, ami kiszélesedett, egészen tóvá. A folyón megállva ebédeltünk.
A parton kiemeltük a kenukat, és újabb kihivás......ezen a helyen Poison Ivy van mindenfelé, ami egy kis mérgező növényt jelent. Ha hozzáér az ember, borzasztóan viszket tőle, és a bőre megdúzzad, majd a duzzanat napokig vándorol......marha jó.......szóval vigyázva lépkedtünk. A dombtetőre feljutva magamhoz ragadtam a csomagomat, bakancsot vettem fel, hogy bátrabban lépkedjek.....megjegyzem a bakancsot ezek után szombatig nem vetettem le, csak a sátorban lefekvéskor......
A táborozás nem kifejezetten az én világom, de nem volt rossz. Egy tisztáson egy kis erdészház volt a központ....nagyon érdekes volt, és körülötte vertünk tanyát. Még "fürödni" is tudtunk a folyóban. A WC-t nehezebben oldottuk meg, nem volt kellemes....nem részletezem. A sátrak kényelmesek voltak, már ha ezt a sátrakra el lehetmondani, de mindenképpen modern volt, és rengeteg hálózsákunk megakadályozott abban hogy megfázzunk. Én az első éjszaka olyan nagyot aludtam, hogy a reggeli végére ébredtem fel. A másodikon már nem annyira, mert egész éjszaka lehetett az eső kopogását hallani a sátron. Ráadásul én voltan a reggeli felelős.....so hát Istennek akkor már indultunk vissza, úgyhogy utána szombaton kipihentem magam.
A táborozás másnapját az eső egy kissé elrontotta, illetve nem is biztos hogy elrontotta, mert igy mindenki relaxált. Szombaton indultunk vissza esőben. Vissza kenuztunk S .Northra, hol esett, hol nem, majd onnan autóval Torontoba.
Ami megdöbbentett, hogy egész úton nem találkoztam egy nagyobb állattal sem, volt kis Chipmang....nem biztos, hogy ez a helyes leirása a nevének, de majd vki kijavit, egy sárga csikos kigyó, de inkább sikló, és egy hatalmas madár, ami csak itt található, a nevét később......

Medvével, vagy farkassal nem találkoztam, de szarvassal sem, itt deer-nek nevezik, pedig itt már vannak. A szarvas lábnyomát láttuk. Alvótársam Sarah, pedig minden este...később feküdt le mint én, hangos hey-jel közelitette meg a sátorhelyünket a magas fűben, mert hangokat vélt hallani egy kicsit nagyobb állattól....szóval ennyi volt az állatélményünk.