2008. november 9., vasárnap

A nagy találkozás..???

Ez a hétvége meglehetősen busy-re sikerült........
Nagyon büszke vagyok, mert mint korábban megtudtam, csak nem írtam le, hogy általában 15o fő körül van a jelentkezők száma nemzetközileg ide a Romero House-be, és abból válogatják ki évente azt a néhány embert, van amikor hatot, van amikor csak kettót vagy háromat, akik itt dolgozhatnak egy évig......és én már másodszorra vagyok itt, sőt az egyik volt lakó elárulta, hogy mikor a társaság megtudta a nyáron hogy visszajövök, akkor éljeneztek.......nagyon örültek nekem.......ezt nagyon jó tudni......

Szóval visszatérve a hétre.....ja még egy dolog...kaptam egy megjegyzést, hogy a kaja központi szerepet kap az oldalaimon.....ez több dolog miatt is van. Az egyik az, hogy életünkben valóban központi szerepet játszik, mert állandóan partykat szervezünk, ahol eszünk.......a másik, hogy mindig valamilyen különlegességet eszünk, sohasem egyhangú.....afrikait, dél - amerikait, vagy irakit, vagy valamilyen mást......a harmadik, tudom hogy anyukám szereti olvasni és tudni milyen élelmet veszek magamhoz, és hogy nem éhezem........ez talán minden anyukánál így van...

Az egyik kolumbiai lakó spanyolórát tart nekünk, pénteken kezdtük, és nagyon eltökéltek vagyunk......üzenem a spanyolosoknak otthon, hogy nem hagytam abba.......!
Egy menekültügyi workshopon voltam, nagyon tetszett.......egy jogász beszélt a kanadai menekülteljárásról az ügyvédek szemével......nagyon érdekes volt.......szóval most a másik oldalon vagyok.....!!!!!!!!!

Szombaton délután a nőknek klubot tartottunk, ami elég sok munkát jelent általában.....azt megelőzően egy kiállításon és vásáron voltam a környékben, kézimunkák voltak, mindenféle. Nagyon érdekes volt.........nem ez a lényeg, hanem az, hogy visszafelé - egyébként azon az úton van, amerre mindig futok esténként- szóval visszafelé jöttem az úton, amikor ki ment el mellettem........OHHHHHHH.......ha láttátok a Sue Thomas FBI sorozatot a tvben, akkor ismeritek a pasit........a magas szőke hajú pasi, aki a legellenszenvesebb figurát alakítja a csapatban, szóval itt lakik, nem messze tőlem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Őrület, éppen olyan élőben mint a filmben.....amikor megláttam néhány másodpercig kutattam a gondolataimban hogy honnan olyan ismerős......azután eszembe jutott. Szóval éppen kiszált a kocsiból és bement a házába....amikor én a járdán átmenetem előtte.........!!!!!!!!!!!!!!!!!
Egyébként azt már többen mondták, hogy sok amerikai filmet itt vesznek fel Torontoban, mert itt olcsóbb. Van állítólag egy városrész, amit ha megnézek majd, rá fogok ismerni, mert nagyon sok amerikai filmben szerepel.

Vasárnap reggel korán kellett kelnem, mert most van az Agricultural Winter Fair...vagyis a mezőazdasági kiállítás és vásár, és én is jelentkeztem egy kevés pénzzért kisegíteni, igaz, csak egy fél napra. Nehezen értem oda, mert a metro vasárnaponként csak 9 tól indul........???????Ezt nem értem egy nagyvárosban.....ami nem azt jelenti, hogy nincs közlekedés, mert buszok vannak, csak nehezebb eljutni......szóval majdnem másfél órát utaztam a város egyik végéből a másikba....de a vásár nagyon érdekes.....nem igazán tudtam szétnézni, úgyhogy tervezem, hogy még a jövő héten mindenképpen visszatérek.........
Nagyon sok kiállító van, hatalmas helyeken.....rengeteg lovas kiállítót láttam hirtelen.....rengeteg állat van, mert mindenféle állatkiállításokat szerveznek, és versenyeket, úgyhogy ha sétálsz az asztalok között néha tehénbőgés hallatszik........marha jó.....és az az érdekes, hogy annak ellenére, hogy rengeteg állat van, nincs szag........természetesen, ha a kialakított karámok között járkálsz az állatok mellett akkor érzed őket, de ahhoz képest, hogy milyen sokan vannak benn, egyáltalán nem zavaró....szóval szerintem nagyon vigyáznak a tisztaságra.......

Szóval visszamegyek és fényképezek.....

Utána egy másik kedves barátnőmmel találkoztam, és a férjével. Djurdjicával nem vagyunk annyira mély barátnők mint Líviámmal, de nagyon aranyos, kedves, és nagyon jókat tudunk beszélgetni a munkáról......ő Guelph-ben dolgozik és él egy bevándorlókkal foglalkozó közponban. Tavaly ismerkedtünk meg......és azóta tartjuk a kapcsolatot.......egy másfél órára futottunk össze,és nagyon jó volt, de mindenkinek mennie kellett. Nekik vissza, nekem is a hivatalba egy újabb partyra.... olyan 4o-en voltunk......kaja, beszélgetés.......de az a party olyan volt, mint amikor tele vagy a fagyival, vagy a sütivel, de még belédtukmálnak valamennyit.....szóval már nem esett olyan jól. Mindegy jól sikerült és ez a lényeg.

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Drága Ildi
Ma este kaptam meg a blogod linkjét és kezdtem el olvasgatni a bejegyzéseid. Még csak augusztusnál tartok, de azt érzem, amit kell: Téged, mellettem. Abban az értelemben is, hogy most mindketten távol vagyunk az otthonunktól (sőt nálam még az is kérdés, hol is van az valójában?). Hát tartsunk össze, nem igaz?! Szeretném, ha elküldenéd a mail-címed, hogy személyesebb levelet is írhassak Neked (lenne miről... :-)
Millió puszi
Attila (tudod, a bolond ex-kollégád a BÁH gárdából, akit Dublinba vitt egy repülő június hatodikán)

(mihatti@gmail.com)