A mai nap igazán itthonira sikerült....csak házimunkát véeztem, de azt sokat. Talán hatszor, hétszer de lehet hogy többször mostam.....na nem az én cuccaimat, hanem a masszázs napunkról megmaradt szennyest, takarítottam, stb.
Amit elfelejtettem, hogy legjobb és legdrágább barátnőm Santája nagyon gazdag volt.......nagyon sok mindent kaptam tőle, Céline Dion parfümöt, testápolót, DVD-t, a legújabb CD-t, és még ezen kívül egyéb testápoló dolgokat!!! Fantasztikus Santája van és nagyon köszönöm neki, és ezerszer puszilom.....!
Este meglátogattam az iraki családunkat, és a végén együtt sírtunk......azért most látni azt, hogy emberi sorsok forognak kockán. Igen, amikor menekültügyi döntéshozó voltam, akkor is tudtam, hogy milyen ügyekben döntök, de itt kiélezettebb a dolog, mert itt az emberek le akarnak telepedni, és a családjukat ide akarják hozni. Más így látni a dolgokat...ez egy nagyon kedves iraki család, akiknek nagyon sok gyerekük van, és a lányaik egy része Bagdadban maradt. Nem jól vannak. Nem esznek, nincs pénz fűtésre, stb. Fáznak, éheznek. Segítséget kérnek ezektől az emberektől, akik a szüleik, és ugye itt élnek, bár csak rövid ideje, de ugye még nincsenek abban a helyzetben hogy akár anyagilag segíteni tudjanak az otthon maradottakon. Ha el tudnának helyezkedni dolgozni, akkor talán lenne lehetőség egy kis pénzt hazaküldeni, de addig semmi...és nem is nagyon beszélnek angolul.....jogilag akkor tudnak rajtuk majd segíteni, ha meglesz a permanent resident kártyájuk, vagyis a letelepedésük, és akkor sponzorálhatják a családtagjaikat, hogy idejöjjenek...persze ez sem olyan egyszerű azért, mert egy bizonyos pénzügyi bázisnak lenni kell, és a gyerekeket csak 21 éves korukig lehet sponzorálni.
Szóval egyenlőre semmit sem tudnak csinálni csak sírni........és reménykedni, hogy hamarosan lesz munka amiből legalább anyagilag tudják őket támogatni.
Szörnyű......................... és egyben érdekes látni a másik oldalát a dolgoknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése