A karácsonyi parti

Szóval tegnap volt a ngy nap, de délelőtt még ajándékokat kellett bontanunk a házlakókkal. Itt ugyanis reggel bontják az ajándékokat. Utána nagy rohanás volt, a pulykát a sütőbe, rohanás a templomba......egy nagyon közeli templom basemant (pincerész)-jében volt a buli. Van egy nagy termük, és mindenféle kisebb, ugyhogy könnyedén elfértünk. Délután fél kettőtől már díszítettünk. A díszítés gyönyörű lett....kék, ezüst, fehér.....vigyáznunk kellett, nem karácsonyi bulinak hívtuk, hanem Evening of Peace, vagyis a béke estéje, mert nem mindenki keresztény. Szóval kaptam már néhány visszajelzést róla, és MINDENKINEK TETSZETT!!! A legjobb az volt, hogy a vezető is ott volt, Mary Jo odajött hozzánk, és azt mondta, hogy EZ VOLT A LEGJOBB KARÁCSONY ESTE A ROMERO HOUSEBAN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
És személyesen bejelentettek, hogy én szerveztem, és megköszönték!!!

Nagyon boldog vagyok!

Tényleg jó volt...a kaja, a díszítés, a műsor...minden. Önkéntesek jöttek segíteni. Nem voltunk 2oo-an, csak kb. 15o-en. Volt afrikai asszonyok tánca, ahova többen is bekapcsolódtak, voltbangladesi ének, amihez mindenki tapsolt, vers, stb., stb.

a program egészen 1o óráig futott, utána táncoltunk egy kicsit, és kb. féll 12 kor befejeztük. ..és feltakarítottunk. Jó volt.

Fényképek a Picasa albumomon.

Karácsony Kanadában...

Hogyan is telt......hát nem lehet gyosran leírni.. A beilgli ugyan nem jól néz ki, de úgy vágtuk fel, hogy nem látszik, és hát végül is a kanadaiak nem tudják, hogy milyennek kellene lennie...mondjuk András is itt van, és ő tudja...na mindegy, már majdnem elfogyott így is az egész..
A hetem borzasztóan mozgalmas volt. Hétfői napom arra ment, hogy a beadvány írtuk Paolával a kiutasítás ellen. Kedden mindenféle dolgom volt, többek között rádöbbentem, hogy még vennem kellene ajándékot a kollégáknak...én vagyok a felelős....szóval délután rohantam el hóesésben, aztán vissza kellett rohannom az office-ba, mert masszás-ra voltam előjegyezve...jön hozzánk egy doktornő, aki mivel itt a praxisát nem tudja folytatni, megtanult masszírozni, és most azt csinálja, magánüzletet indít. Lávaköves masszázs...remek! Utána úgy éreztem magam mint akit fejbevágtak, mondták, hogy pihenni kell utána..sajnos nem volt időm, vissza kellett mennem az egyik bevásárlóközpontba...11 óráig vásároltam az este...7 embernek. De megfogadtam, hogy addig nem megyek haza, amig nem végzek. És így is volt...szóval jó voltam.
Szerda, 24.-én még délig dolgoztunk, ez abból állt, hogy rájöttünk még mennyi minden hiányzik a partihoz, és rohantunk vásárolni, és volt még két appointmentem...ez ha leforditjuk találkozó, vagy megbeszélés, de nem egészen fedi a valóságot.
Szóval, gyakorlatilag rohangáltam. Aztán délután villámgyorsan becsomagoltam mind a 7 ajándékot, és fel kellett készülnöm az estére, mert a mise után összegyültek a dolgozók ajándékot bontani, és én mint "félvezető" kellett hogy szervezzem az estét.
Nagyon szellemesen, nem úgy volt, mint tavaly, hogy a kandaló feletti zoknikba raktam az ajándékot, hanem eldugtam mindenfelé, és amikormegjöttek, azt hitték, hogy nincs ajándék...a feladat az volt, hogy az ajándékot meg kellett találni, és akiét megtalálták, arról két jó tulajdonságot és egy bosszantót kellett elmondani. Nagyon jó volt...aztán én sem maradtam ki.....
a jó tulajdonság, amit először mondtak, a nevetésem...ez érdekes, sokan mondják...?

Az igazi buli azonban csak ezután következett...csütörtök...végül mégiscsak kellett egy pulykát sütnöm egészben...! Életemben először...mostanában sok mindent csinálok életemben először...so sütöttem egy pulykát...és nagyon jól sikerült!!!!! Mondjuk egy egy ilyen beavatkozás előtt mindig kifaggatom anyut ezekről a kérdésekről, hogy hogyan is csináljam...
Meglehetősen izgatott voltam a mai napon, ma volt a nagy parti. foly.köv.

Beigli

Ma megsütöttem életem első beiglijét. Az az igazság, hogy rájöttem idáig sokmindent nem csináltam...nem mert otthon más a helyzet, mindenben segít a család, minden megvan, és nem kell ilyen dolgokkal foglalkozni, hogy karácsonykor beiglit sütünk, valaki úgyis megcsinálja helyettünk...itt nem. Senki nem csinálja meg, úgyhogy sütöttem.....nem verem nagy dobra a diós beiglimet, de ez jó tanulópénz volt a mákosra....az már jobban sikerült. Az biztos, hogy mind a kettő elfogy, mert az ízük jó, attól hogy a diósom kicsit kiterült a tepsiben.....

Ma megcsináltuk a Mexikói lány ügyét, hát nem egyik pillanatról a másikra megy egy ilyen beadvány........elbújhatnak emellett a magyar ügyvédek, akik a menekültjoggal foglalkoznak. Nem mondom, hogy ez a tökéletes rendszer, mert nem az, van amiben jobb mint az eu, van amiben mi vagyunk jobbak.
Az biztos, hogy nagyon jó látni más szisztémákat is.

SKYP

Sokan szeretnének velem skypolni, ami jó, így megirom, hogy hogyan leszek a héten elérhető a skypon.
Hétfő, kedden tolálisan dolgozom, úgyhogy sehogy. Gondolom este 7 kor senki sem akar keresni, amikor Mo-on hajnali egy van.
Szerdán, 24 -én délután 1-től vagyok elérhető, olyan 4-ig, ami otthon este 7-1o óra.....lehet, hogy még utána is, ezt nem tudom még...25-én csak reggel olyan fél 9-től fél 1o-ig, ami otthon fél 3-fél 4 -ig délután. Utána a rendezvényeinket szervezzük.
26.-án pénteken szerintem délig biztosan, azaz este 6-ig, de utána lehet hogy megyek egy rendezvényre.
Szombat - vasárnapra meghívott a főnököm magukhoz Kingstonba, egy nagy családi karácsonyra. Úgy gondolom, hogy illene elmennem, már csak azért is, mert ez a második meghívása. Ha megyek, nem leszek a hétvégén elérhető egyáltalán.
Az azt követő héten délig dolgozom, de lehet hogy viszem a gépet magammal, így akármikor lehet majd hívni egyig. Majd látjuk.

Dolgozom...

Ismét elkezdtem üvegekkel foglalkozni, itt sokkal nagyobbak a lehetőségek erre. Óriási a választék az üvegekben és az eszközökben is.
És kötöttem egy sálat is, de még októberben.....egy sapkát kellene hozzá majd kötni, ha lesz időm. De most sok ötletem van az üvegek terén........majd utána talán.

Most újra hófúvás, vihar van.......nem tudom milyen nagy hóra ébredünk holnap???

Hétvége...

A tegnapi ítéletidő után, ma gyönyörű, napsütéses, nagyon hideg reggelre ébredtünk. Nagyon szép bentről.....csak ki kell menni. Ma mindenképpen, de holnap, vasárnap lehet hogy a 4 fal között maradok, és dolgozom. CSinálnom kell a kérelmet amit a jövő héten be kell adni a, és egy - két üvegem is van. VAsárnapra egyébként is újra ítéletidőt mondtak. Újra havazással, és széllel. Ilyenkor csak egyenesen lefelé nézve tudsz közlekedni.....mindenki úgy be van öltözve mint Szibériában.

A rádióból ömlenek a karácsonyi dalok -és az érzelmek-, de itt gyakran hallani régebbi amerikai karácsonyi dalokat is.

KARÁCSONY

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK
MINDENKINEK, AKIT ISMEREK,
ÉS AKIT NEM,
AKIT SZERETEK,
ÉS AKIT NEM...(OLYAN NINCS)

DRÁGA BARÁTAIM, SAJNÁLOM, HOGY NEM LEHETEK VELETEK, DE SOKAT GONDOLOK RÁTOK, ÉS SZERETLEK BENNETEKET!
ÉS MAJD LÁTJUK EGYMÁST HAMAROSAN!

LEGYEN SZÉP ÉS BOLDOG EZ AZ IDŐSZAK, ÚGY AHOGY AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÉV.

Hó...

Tegnap este kis hóvihar közepette kb. 1o cm hó esett. Szép volt, de munkás a hóhányás.....és a hétre még 2o cm ígérnak a meterológusok.....pontosabban pénteken 15 cm viharral, és vasárnap még egy vihar.....Chicagoból kapjuk, rosszakat hallottunk napok óta. Még iskolákat is "töröltek", vagyis az iskolabuszok nem járnak, ezért sok suli bezárt pénteken.

Ma csak országinformációt keresgéltem Mexikóról.......most próbálom tisztázni mi a különbség az emberkereskedelem, az embercsempészet és a szexuális kizsákmányolás között...ha külföldre is kiterjed...bár annak csak az előkészülete történt meg. Próbálom kérelmezőm ügyét a jogszabályokba illeszteni...nem könnyű, főleg nem ennyi idő alatt, amenyi időnk van rá egy másik jogásszal Paolával.

Este

Este a legmagányosabb az ember. Főleg úgy, hogy minden este a Lovers and other strangers műsor megy a rádióban Don Jackson-nal.....ez inkább olyan, hogy jó lenne ezeket az élményeket megosztanni mással, persze így is jó...
Mostanában nem futok, az idő nem nagyon engedi meg, csak sétálok...olyankor mindig van egy kis időm elgondolkodni dolgokon.
Ma nagyon hideg van......ez az igazi windchill.....valahonnan az északi sarkról jöhet a szél, mert belecsap az ember arcába rendesen.

Nézem a kutyákat, akiket sétáltatnak, néha lehetőségem van megsímogatni őket.
Hál Istennek nincs időm nagyon a magányosságon gondolkodni, mert mindig van mit csinálni, majd karácsony után lesz egy kicsit lassabb az életem, két hét szünet van, mondjuk abból az első hetet részben munkával töltöm majd, mert délelőttönként nyitva leszünk, de valószínűleg én leszek egyedül. A második héten teljesen szabad leszek, akkor kellene Guelph-be menni Djurdjicáékat meglátogatni. Majd látjuk.

Mostanában felgyorsultak az események...ez lesz egészen karácsonyig. Én szervezem a nagy karácsonyi partit, ahol olyan kétszázan leszünk 25.-én . Potluck ...ami azt jelenti, hogy minenki hoz valamilyen kaját...ami azért érdekes, mert nagyon internationalisak vagyunk.......arab, dél - amerikai, afrikai kaják lesznek, a deszertet úgy kapjuk ismét adományban....egy cukiból. 12 pulykát sütnek az itt lakók. Jön mindenki, akinek a múltban a Romero House-hoz köze volt, sokszor számunkra ismeretlenek. Műsort is szervezünk, jó lenne videóra rögzíteni......ezt még valahogy meg kell oldanom.
A héten esténként a volt ittlakóknak ajándékokat szállítunk ki. Ezen kívül van egy saját ügyem is, egy mexikói lány, az ő PRRA ügyét kell intéznem, ami meglehetősen nem lesz egyszerű. Ez a kiutasítás megakadályozására tett első kísérlet. Itt nem jár együtt az elutasító határozat a kiutasítás elrendelésével. Lehet hogy már otthon sem.....?már nem emlékszem.
És ráadásul pénteken az egyik ittlakónak lesz a meghallgatása...én készítettem el a kérelmét tavaly......akkor adtuk be, most hallgatják meg. Úgyhogy izgulunk.

Lehet hogy egy-két héten belül kiköltözik a fejem felül az iraki család (Ők laknak felettünk) Sajnálnám, és nem is sajnálnám annyira egyszerre. Nagyon aranyosak, nagyon szeretem őket, de Ali minden reggel az ágyon ugrálásával ébreszt reggel fél 9 -kor.....hétvégén is.....kicsit idegesítő a hétvégén, főleg, mert akkor tudnánk aludni.....Brynn-nel......őt is ébreszti.....az ő szobájában is hallani......nálam pedig a fejem felett van az ő ágya. Az a baj vele, hogy nem nevelték, minden meg van engedve neki......nem is lehet hozzá energia, kifogyhatatlan.......kicsit megdögönyöztem, de én fáradtam el hamarabb.....aranyos, de nagyon "rossz".

Remélem mindenkinek békésen és szeretetben telnek az ünnepi előkészületek, kívánom mindenkinek hogy így legyen. Kívánom, hogy mindenki meg tudjon mindent bocsátani a másiknak, és mindenki boldog legyen.
Az élet csupa küzdelem......örüljünk annak a kevés pillanatnak, amit megélünk szeretetben, nyugalomban, melegségben, mosolyban, nevetésben.......ez a legfontosabb! a nevetés! ne felejtsetek el nevetni.....soha, soha ne felejtsetek el nevetni, és másokat megnevettetni,
ez olyan mint egy ajándék!

Szombat

Ma elkezdtem az üvegeimet csinálni.........Tiffany - technikával foglalkozom, különféle tárgyakat készítek üvegből, leginkább lámpát. Most azonban gyertyatartót fogok, és pillangót.
Este az egyik lakónk tartott szülinapi bulit, és hát végül én lettem az egyik fő segítség. De a kaja nagyon finom volt, most megint bekajáltunk....jamaicai húsos cuccot ettünk salátákkal, kolumbiai valamit, és az ajándéktortákból kettőt........ja kaptunk csütörtökön olyan 15 tortát az egyik cukrászdából ajándékba.......most mindenki tortán él.....vicc.....de nagyon finom tortákat kell elképzelni.....banános, banános csokis, csokis málnás, vaníliás, répa, stb........nagyon jók!

Dirty Dancing

Szerdán színházban voltunk, a Dirty Dancing-et néztük........ingyen jegyeket kaptunk előadásokra, így tudtunk mi is eljutni......egyébként a színházjegy meglehetősen drága itt.
Az előadás egy régebbi színházban volt, a Royal Alexandra Theatre-ben. Láthatóan egy nem most épült színház....az előadás jó volt, a helyünk kevésbé, de így is lenyűgöző volt az amit a táncosok nyújtottak......és persze a zene szuper volt......az énekesek.....
A technikába mindent beleadtak, és találtak olyan szereplőket, akik rettenetesen hasonlítottak a filmbeli szereplőkhöz. Azért volt ami nem tetszett.....néha kicsit unalmas volt......amikor nem táncoltak vagy énekeltek......de nem lehetünk elégedetlenek!
A színház kívülről nem sokat mond, belül azonban fafaragások voltak mindenütt, és bordó bársony borított mindent.
Ezen kívül kaptunk még jegyeket a We will rock you-ra, és a Diótörő balettre is.......ezekre nem megyek......a we will ....egy utópia, 2oo év múlva játszódik Queen zenékkel, és a balettet nem igazán szeretem.

Székelykáposztát főztem........életemben először.......jó volt! Most beiglit akarok majd csinálni karácsonyra.

December első hétvégéje

Szombaton találkoztam egy barátnőmmel, -aki nem Lívia-, de ő is nagyon aranyos. Tavaly ismertem meg vele a menekültügyi kurzuson, a York egyetemen. Guelph-től északra, Fergus-ban él a családjával. Szerbiából települtek be, még régen, azt hiszem az első hullámmal, olyan 1991-2 ben kb.
Tavaly ellátogattam arrafelé, nem mentem el egészen Fergus-ba, csak Guelph-be, és Elora-ba. Gyönyörű helyek, vízesésekkel, meg minden, .....majd most is elmegyek, és fényképezek....csak most lehet, hogy hozzájuk is eljutok.
Szoval együtt töltöttük a szombat délutánt, a szakadó hóesésbe és ráadásul a szél is fújt, ez az általános itt télen.....ezért van a jó tömegközlekedés, hogy mindenhova el tudj jutni a föld alatt, vagy legalábbis a föld fölött, de ne sokat gyalogolva.

Vasárnap egy munkavacsorára voltunk hivatalosak, ami délután kezdődött. Mindenki ment, a vezetőséggel voltunk és a házaspárjaikkal..... jó volt.
A vezetőség a Board ......a Tanács tagjai 3 nő 3 férfi.... nyugdíjasok jórészt, és nagyon aranyosak...jogász, nővér, pénzügyi szakember, pap, a többinek nem tudom a hátterét. Valószínűleg valami tanárfélék lehetnek a többiek.

Délelőtt felállítottuk a karácsonyfánkat.

Bancroft

Szerdán és csütörtökön ismét Bancroftban voltunk. Bancroft Torontotól kb. 3 és fél órányira van északra. Egy kis tulajdonképpen üdülőfalu....vagy inkább falu, és vannak üdülők is és ott lakók is. Torontóban most nincs hó, de Bancroftban van. Itt voltunk szeptemberben is, innen indultunk kenuzni. Most visszatértünk. Jaj, most talán szebb a táj, mint akkor volt. Gyönyörű minden a hóban....Fatüzelésű kályha van, ami nagyon klassz hangulatot adott. Mondjuk a víz gondot jelent, vagyis egy napot nem fürödtünk, de kibirtuk. Onnan még északabbra mentünk másnap mert ott van a szervezetnek egy kis magánerdeje, ahol 4 fenyőfát vágtunk ki a 4 házba. Nagyon szép időnk volt végig...nagyon klassz volt.
Abban mindenki megegyezett, hogy el tudnánk ott élni egy darabig a nagy nyugalomban....mondjuk a vizet meg kellene oldani.
A fényképek az albumon...

Koncertek

Celine Dion és Madonna után, most Britney S. jön a városba....nem mintha megnézném az utóbbit, de mindenféle médiába lehet hallani a bejelentést.....és a város különböző részein forgatnak filmet, tegnap én is belekerültem az egyikbe.....benne leszek a filmben???

Tegnap látogatónk volt Olaszországból.....egy középkorú fickó, ugyanilyen szervezetet akarnak ott is létrehozni.....úgyhogy fel is ajánlott álláshelyeket nekünk gyorsan.......?!
Szeretem Rómát............

November vége......

Ma írom az utolsó bejegyzést novemberben szerintem, hacsak holnap nem történik valami nagyon különleges.

Ma volt az utolsó napja a konferenciának. Nagyon jó témák voltak, mint az Humanitarian and Compassionate eljárás.....ez egy kiegészítő védelem, ami tartós letelepedést ad, mint otthon, csak az nem ad tartós letelepedést.
Utána belehallgattam kicsit a háborút megtagadók menekültügyi helyzetét vitató csoportba. Az is érdekes volt.....a helyzet gyakorlatilag az, mint nálunk, nem menekültek a Genfi Konvenció szerint, de mégis.....meg lehet magyarázni.....az érdekesség az amerikaiakkal van.....egy amerikai katona beszélt, aki 17 év után veteránként került bele a problémába, majd...mivel 3 -5 évig terjedő börtönbüntetéssel nézett volna szembe, menekült státuszt kért Kanadában. Valószínűleg meg is kapja a letelepedést. Nem ment el az eszem......itt mindenféle védelemnek a vége permanent resident státusz, ami gyakorlatilag a letelepedés......sokféle van.....overseas, inland menekültkérelem, sima bevándorlás, H and C, PRRA, de mindnek a vége a PPstatusz....vagy elutasítás.....nincs köztes út, nincs olyan. hogy akarom is meg nem is.

Ezen a konferencián a menekültügyben nagyok vannak jelen, csakúgy, mint európában egy ilyen konferencián. És ott volt egy montreáli ügyvéd akivel nagyon - nagyon régen egy konferencián találkoztam kb. 7 éve. A sráccal akkor is nagyon jól elbeszélgettünk, mert ő is annyira beszél angolul mint ahogy én, ő francia.....és 7 év után megismert.....tudta hogy honnan való vagyok, mit csináltam, és mindenre emlékezett......őrület. Jó volt újra találkozni........Ment vissza a gyerekeihez.

Találkoztam Paolaval is akivel tavaly ismerkedtem meg, a York Egyetemen a menekültügyi kutatás egyik főszervezője.....vele is beszélgettem egy kicsit....olyan jó hogy már annyi ismerősöm van itt is!!!

Délután Líviával az egyik legfontosabb rendezvényre mentünk el, a Canadian Aboriginal Festivalra. ....ami annyit tesz, hogy a kanadai őslakosok ünnepsége volt.....az egyik legnagyobb sportcsarnokban a Rogers Center-ben. A képek a fényképalbumon, de nem túl jól sikerültek, elfelejtettem fényképezni, vagy a gép nem szeret most annyira.
Az indiánok élete és kultúrája mindig is elérhetetlen lesz a fehér ember számára...ott ültünk, hallgattuk az éneküket, a dobolásukat, és néztük a táncukat, de hiába, nem értettük.....felfedeztünk némi különbséget a koreográfiák között, de nem volt érthető...hiába. Az érdekes az volt, hogy a kanadai rendőrség, határőrség, katonaság mindenféle alakulatának volt egy kis standja.....nem értettük, hogy mi ez a nagy összefüggés a rendvédelmi szervek és az őslakosok között.....de láttuk, hogy sok egyenruhás igazából indián, őslakos.

Az élet itt...

Igen....azt hiszi az ember, hogy ha ide jön, csak jó dolgok történnek vele, és milyen szerencsés, mindenki irigyli......hát ja.......amiket mindig leírok, hogy mi történt velem, azt a képet festi az olvasó elé, hogy itt van a kánaán...valójában igen, bizonyos értelemben.....mert olyan életre szóló élményeket szerez az ember, amit nem, ha otthon marad...de, és azért nem szabad elfelejteni, hogy nem otthon van, nincs meg az a kényelem, az a megszokott életritmus, az a nyugalom, ami odahaza...hanem itt minden nap történik valami...jó vagy rossz...valamit valamiért...azért hogy megkapd ezeket az élményeket, hogy megnézz olyan helyeket, ahol magyar még nem volt....bár a magyarok majdnem mindenhova eljutnak...azért fizetni kell, legalábbis a kényelem és a nyugalom árát. Van akinek megéri, és biztosan van olyan is, akinek nem éri meg...aki inkább minden nap hazamegy, megnézi a TVben a híreket, megvacsorázik kényelmesen, még megnéz egy filmet, vagy számítógépezget, és aludni megy...és a következő nap ugyanez. Én még nem tartok itt........én még fel tudtam adni a kényelmes életemet, de lehet hogy ha már 5 évvel idősebb lennék, akkor nem...??? Az biztos hogy így nem könnyű, ha otthon megvan az autód, a lakásod, és ide jössz, ahol egy bérelt szobában élsz, megosztva az egyéb helyiségeket a kanadai szobatársaddal, aki kedves, úgyhogy nem gond....nem szenvedsz itt sem igazából hiányt semmiben, mert kényelmes ágyban alszom, ennivalónk van dögivel, de nem ugyanaz......sokat mérlegeltem én is előtte nagyon......aztán kaptam egy - két indító lökést, és jöttem........aztán hogy a jövő mit hoz, nem tudhatjuk...az biztos, hogy ha nem itt laknék ebben a közösségben, hanem egyedül, akkor azt hiszem sokkal nehezebb lenne a helyzetem, egyedül sokkal - sokkal nehezebb...mi nagyon egymásra vagyunk utalva, és segítjük egymást, de ha ez nincs, a legerősebb ember is "elveszhet", és visszafordul.
És azt sem szabad elfelejteni, hogy itt nem az a Dr. F. I. É. vagyok, aki otthon, akit sokan ismernek, talán szeretnek is....akiről tudják a múltját, hogy mennyit dolgozott, vagy nem?
Itt egy idegen vagyok, aki a kanadai munkavállalókat megelőzve kap egy munkát.....miért nem ők kapják...a verseny itt is megvan...és újra és újra meg kell harcolni az igazadért, azért amit már elértél, de ők ezt nem tudják.....és ez csak idővel sikerülhet...ha célul tűzi ki valaki maga elé....
tulajdonképpen nem panaszkodhatom, mert semmi bajom nincs velük, és szerencsésnek mondhatom magam, de hány olyan van, aki itt van, és a diplomájával takarít......és türelmesen takarít, amíg nem végez el egy iskolát, nem tanul meg angolul! és utána kap egy jobb munkát.
A nyelvtudás a legfontosabb. A baj az,hogy nem akárhogyan kell tudni....nagyon jól kell tudni, máskülönben egy jó állásért fel sem veheted a versenyt egy kanadaival....most a jó álláson azt értem, hogy jogász, orvos, állami alkalmazott, stb. Persze a kanadai papír elkerülhetetlen. Nem mondom azt, hogy nem lehetetlenek ezek a dolgok,...- mert azt látom, hogy családok, gyerekekkel jönnek, nem olyanok, akik a huszas éveikben járnak, hanem olyanok, akik a harmincas, vagy a negyvenesbe...... -csak időbe telik. Ők már úgy gondolkodnak, hogy a gyerekeiknek majd jobb lesz....és igazuk van, azoknak tényleg már jobb, mert ők már ebben a rendszerben nevelkednek. Ez nem azt jelenti, hogy Kanadában nem becsülnek meg.....bármilyen munkát végzel, a jó munkavállalókat megbecsülik.....csak nem ott kezdessz ahol odahaza abbahagytad. Ezek a munkavállalós dolgok nem rám vonatkoznak hálIstennek, nekem ellenkező tapasztalataim vannak, én még menedékjoggal is foglalkozom itt, szóval klassz...csak általában mondom, a hallott tapasztalatokat.....és szerintem én vagyok a kivétel, aki erősíti a szabályt.
Majd lesz még alkalom folytatni biztosan, de most
Befejezem....mert

Holnap érdekes napom lesz......ismét újabb helyekre jutok el.........!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

CCR konferencia

Kérlek Benneteket, hogy ha megjegyzést írtok, legalább a keresztneveteket írjátok le, vagy adjatok vmi jelet, amiről megismerlek Benneteket, mert így nem tudom hogy ki írt megjegyzést.....nem mintha nem tudnék aludni most emiatt, de mégis jó lenne........persze rátok van bízva.


So, szerdán Art Gallery-ben voltunk........múzeum...azért mentünk mert ekkor ingyenes, csak marha fáradtak voltunk...érdekes volt látni, hogy amikor sétálsz a képek között.......a festményeken indiánok vannak, havas tájak minden mennyiségben, és őszi tájképek...teljesen más mint a megszokott európai múzeumok.

Ma, csütörtökön kezdődött a CCR konferencia, a Canadian Council of Refugees. Itt egész Kanadából vannak, országos.....befizettek bennünket, ígyhogy megyünk minden napra, 3 napos.....3 csoport van, oda megyünk, ami érdekel bennünket... ma olyan előadaások voltak, mint:
Refugees in Security Limbo..azaz menekültek bizonytalan helyzetben a nemzetbiztonsági ellenőrzés elhúzódása miatt, aztán..
Szegénység a menekültek között, vagy Szolgáltatások nyújtása az emberkereskedelem áldozatainak, vagy a pszichoszociális segítségnyújtás a megkínzott menekülteknek, vagy...a KNK...vagyis a kísérő nélküli kiskorúak....itt is így nevezik őket.....

Itt NGO-k vesznek részt elsősorban, de volt egynéhány minisztériumi menekültügyi döntéshozó is a termekben, akiket kiküldtek, amikor olyan témáról volt szó...

Holnap folytatjuk........olyan témák lesznek pl, hogy gyermekjogok ....ideiglenes munkavállalói jogok, ......Inland védelem.....Overseas protection védelem....bocs nem mindent fordítok le, ....Somália, az emberi jogok sérelme......H and C kérelmek.....ez egy speciális védelmi forma itt Kanadában, státusz nélküli nők helyzete, War resisters as refugees.....szóval ezek azok, akik az USA-ból jönnek menekült státuszt kérni, mert nem akarnak a háborúban részt venni........

Szóval remélhetőleg hallunk még érdekes dolgokat......!!!

Folytatása következik......

Magamról...

Szóval egy kicsit írok magamról, mert édes barátném is feltett a blogjára, onnan is megtekinthetnek....
Csak nagyvonalakban magamról...nem akarok önéletrajzot írni...szóval, szegedi magyar vagyok. Mindenféle iskolámat ott végeztem. Óvónő voltam középiskolában, szociális munkás lettem a főiskola elvégzésével, majd jogász az egyetem után. Minden lehetséges vizsgát letettem........elég volt.....
1o évig dolgoztam köztisztviselőként, menekültügyeket bíráltam el. 2oo8 eleje hozott változást a munkahelyem tekintetében, mert a Szegedi Tudományegyetem egyik Karának a Dékáni Titkárságát vezettem mintegy fél évig, és tanítottam (5 éve) amíg ki nem jöttem Kanadába. Ennek van egy kis előzménye......nagy álmom teljesült tavaly, amikor egy pályázat megnyerésével kijutottam Torontoba 3 hónapra dolgozni menekültekkel. Tulajdonképpen ekkor kezdett az életem minden tekintetben megváltozni......ebben az évben visszahívtak ide, de már vezetőnek, és a közösségi élet szervezőjének.........ezt óriási lehetőségnek tartottam....így most itt vagyok.

Vannak nagyon jó barátaim az országban, mostmár egyre több........és van egy nagyon nagyon nagyon barátnőm itt, Lívia...neki sokat köszönhetek, bár sokszor elrabolom a férjétől, így neki is köszönöm a megértését.

Ja, sajnos időközben egyedülálló lettem........ennek is van legalább 7 éves előzménye, de ezt inkább nem osztom meg a nagyközönséggel......egy biztos, hogy rettentően örülök annak, hogy itt vagyok, és megélem ezeket a kanadai hétköznapokat, hogy milyen a tél, a napsütés, az emberek, az ízek, az Ontario tó a napsütésben, vagy a hóesésben, hogy milyen a subway, és sorolhatnám...................!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Mit mondhatnék még, minden nap egy élmény...ha az egy évet végigolvassátok majd, biztosan megismertek.

............. utcaképek......

A Van Helsing megy a TV-ben...tisztára mint otthon.

Az albumra utcaképeket tettem, amit ma csináltam ellentétben azzal, ami a fényképalbumon van, hogy nov. 8.-i képekről van szó, nem, mai, nov. 23.-i képek......hideg van, és karácsonyi készülődés.

November utolsó előtti hete

Ezen a héten leesett az első nagy hó.....és a hőmérséklet mostmár tartósan nulla fok körül van, este pedig -8......hát ez van.....de sokszor süt a nap, és igy jó. Hideg, hó, de napsütés.
A hetem elég zűrös volt, és még ráadásul minden este volt valami program, úgyhogy este 9 előtt sohasem végeztem. Reggel 9 -től este 9-ig. Ez a demokrácia........
Mindegy..........azért volt egy kis kikapcsolódásom is, pénteken a Torontói Egyetem egyik előadásán voltam, a Munk Center-ben. Nagyon klassz kis hely, tulajdonképpen az egész egyetem nagyon klassz......három nagy egyeteme van a városnak....kettő a városban, egy campus a városon kívül.
A Torontoi a legrégebbi, olyan mint a szegedi...külön épületek viszonylag közel egymáshoz, ahogy megoldható volt.
De nagyon szép régi épületei vannak, első látásra úgy néz ki mint egy skót várépület, befutja a borostyán az épületeket.
Na szóval az előadás az emberkereskedelemről szólt az EU-ban, különös tekintettel Belgiumra....az előadó egy belga NGO vezetője volt, aki 22 éve alapította ezt a szervezetet, először csak adományokból, aztán a kormány segítségével....
Feladatuk, hogy az emberkereskedelem áldozatain segítsenek.......akár illegális munka, akár szexrabszolgaság, akár szervkereskedelemről van szó......marha érdekes volt, megkérdeztem hogy mi a helyzet a menekültekkel, mennyien használják a menekültstátuszt Belgiumban arra, hogy elfedjék valódi tevékenységüket.......az előadó megjegyezte, hogy majdnem mind menekültkérelmező, aki a kereskedelem áldozata, de amint jelentkeznek náluk, vissza kell vonniuk a menekültkérelmet, mert másféle védelmet kapnak.......autómatikusan 3 hónapos tart. engedélyt, és utána még 6 hónapos tart. engedélyt, ha a rendőrség úgy gondolja, hogy az ügy kapcsán egy nagy kutyát el lehet kapni.....vagyis ha a nyomozáshoz hasznos információkkal rendelkezik a személy, illetve tanú lehet az ügyben.......
Megkérdeztem, hogy van e magyar kapcsolatuk, és mondta, hogy a rendőrséggel együtt dolgoznak, többször volt Mo-on, és örömmel jelenti hogy az egyik nagy kutya be van zárva......akinek kiterjedt kapcsolatai voltak Magyarországon, Európa más országaiban, és Kanadában is üzletelt. (Nem említem a nevét...)
Szóval a nemzetbiztonsággal, a rendőségekkel a minisztériumokkal együttműködnek, és járják a világot előadásokat tartanak.........Magyarországról 2 ügyük volt ebben az évben......sajnos mi rizikós országnak számítunk......nem annyira mint Oroszország, vagy Ukrajna, de..............

Klassz volt.....utána bolyongtm egy kicsit az épületben, és rátaláltam az Európai, Orosz és Eurázsiai Tanulmányok központjára, ahol megismerkedtem a koordinátorral, egy román hölgy, aki egyből felajánlotta, hogy bemutat a részleg vezetőjének.......egy kedves középkorú férfi, Robert, nagyon laza .......beszélgetésbe bocsátkozott velem és kéréssel fordult hozzám.......
Amúgy a közép - kelet európai helyzetről beszélgettünk, és hát nem fényeseket.....elmondta, hogy két évig itt tanít most egy magyar prof az eltéről, még ő sem találkozott vele, úgyhogy lehet hogy szervezünk valamilyen közös programot a jövőben......

Két dolog van, amiben a blogomat olvasók segítségét kérném......
1) van egy ügyfelünk, aki kanadai állampolgár, és válási, gyermekelhelyezési ügye van Magyarországon........szeretne egy jó, főként gyors ügyvédet........a gyerekek érdekében.....ha vki tud ajánlani ....aki hajlandó utazni, mert nem biztos hogy a fővárosban lenne a tárgyalás.
2) a Torontói egyetem keres egy olyan egyetemi, főiskolai tanárt, aki a roma kultúra, történelem, stb. tanulmányokban benne van, úgy tűnik van érdeklődés .......főleg azért, mert elindultak a romák Csehországból ide.........nem kell nekik sem vízum......
Remélem kedves kollégák tudtok valakit, nem fontos hogy a szegedi egyetemen dolgozzon, csak hogy ismerje ne csak a magyar, de a környező országokban élő romák helyzetét is!

Telefonszám

Van egy mobil telefonszámom, most sikerült vennem. A telefonszámom: 647-338-5795.
A telefonomba tettem bele, ami azt jelenti, hogy mától nem él a hazai telefonszámom 7o-941-1689 addig, amíg legalábbis haza nem megyek vakációra.
Erre a telefonra is inkább smst kellene küldeni, mert ha vki hív, azért én is fizetek.....pláne ha tengerentúli hívás.........szóval még mindig a legolcsóbb minenkinek az email, de ha vmi sürgős van, akkor ezen el lehet érni.
A legjobb ha a munkahelyemen vagy otthon hív aki akar...persze vmennyire nem árt angolul tudni....egy kicsit, nem bonyolult. Persze ha ott vagyok- általában ott vagyok,- akkor azonnal szólnak.

Ez a hét sem volt egyszerű...

Két nagy esemény történt a héten, mindhettőhöz képek elérhetők a picasamon...
Az egyik, hogy szerdán meglátogattuk az USA-ban található Vive la Casa "befogadó állomást" mondjuk így, hogy az, bár nem állami intézmény, adományokból tartja fenn magát, és elég nehezen, bár nagy segítséget nyújt azért az ICE-nak, - a kanadai határőrség abbr. neve...utána fogok nézni pontosan hogyan is áll ez....szóval marha érdekes volt....15o ember befogadó képességű, de a mi állomásaink szállodák hozzá képest, mondjuk nem is az a funkciója, hanem az, hogy aki nem akarja fogdában bezárva végigvárni amíg a határőrség felveszi a jegyzőkönyvet, ami lehet egy nap, de egy hét is, annak a lehetősége megvan arra, hogy időpontot kérjen a Vive-n keresztül az Officetól a meghallgatás időpontjára.....mikor mennyit...általában 1-3 hétig vannak itt az emberek .....tehát egy várakozó szállás arra, hogy átléphessék a határt, és már Kanadán belül tudják az eljárást továbbvinni......persze még akkor is megvan az esély arra hogy becsukják, de kevesebb.
Ez tehát a határ amerikai oldalán létesült évekkel ezelőtt.......elég rossz állapotban van, ......az érdekes az, hogy van aki 2 éve ott van........???

A határ másik, azaz a kanadai oldalon is megnéztünk egy sos otthont......sem amerikában sem kanadában nincs olyan értelemben vett menekülttábor mint nálunk......erről majd még esetleg bővebben ha lesz időm írok.....
Visszafelé bementünk FORT ERIE-be, merthogy a várost is így hívják....klassz volt.

A másik dolog, hogy visszatértem a mezőgazdasági kiállítás és vásárra. Nagyon élveztem......rengeteg állat van ezen. Nem olyan jellegű volt mint az otthoni vagy a kölni, hanem itt inkább most az állatok voltak a főszereplők. A másik érdekes dolog, hogy mindenki egyesületbe tömörül.....a búzatermesztők, a kukoricatermesztők, stb......a marple siruposok.....ez egyrészt érdekvédelem, másrészt csak általuk keresztül lehet értékesíteni, vagy venni. Ők azok akik felelősek a minőségért is.
Azért panaszkodnak, mert az amerikaiak több támogatást kapnak az államtól, és olcsóbban tudnak árulni, így sok a behozatal......???
2 és fél órát töltöttem csak a lovaknál.......fantasztikus volt látni hogy hogyan készítik az állatokat a versenyre, a lovakat, a birkákat, vagy a marhákat. lakkozzák őket, hajszárítóval állítgatják be a szőrüket...stb......őrület.....marha jó volt. Ezek a belga lovak hatalmasak, óriásiak!!!!!!!!!!!de gyönyörűek, főleg ahogy futottak!!!
Hát nagyon megérte elmenni.....rengeteg lovas árus volt, lószerszámok.
Nagyon elfáradtam, de sokat kirándultam most a héten...és nagyon jó volt.
A lovak a fényképalbumon vannak.
Puszi..............!!!!!!!!!!!!!!

A nagy találkozás..???

Ez a hétvége meglehetősen busy-re sikerült........
Nagyon büszke vagyok, mert mint korábban megtudtam, csak nem írtam le, hogy általában 15o fő körül van a jelentkezők száma nemzetközileg ide a Romero House-be, és abból válogatják ki évente azt a néhány embert, van amikor hatot, van amikor csak kettót vagy háromat, akik itt dolgozhatnak egy évig......és én már másodszorra vagyok itt, sőt az egyik volt lakó elárulta, hogy mikor a társaság megtudta a nyáron hogy visszajövök, akkor éljeneztek.......nagyon örültek nekem.......ezt nagyon jó tudni......

Szóval visszatérve a hétre.....ja még egy dolog...kaptam egy megjegyzést, hogy a kaja központi szerepet kap az oldalaimon.....ez több dolog miatt is van. Az egyik az, hogy életünkben valóban központi szerepet játszik, mert állandóan partykat szervezünk, ahol eszünk.......a másik, hogy mindig valamilyen különlegességet eszünk, sohasem egyhangú.....afrikait, dél - amerikait, vagy irakit, vagy valamilyen mást......a harmadik, tudom hogy anyukám szereti olvasni és tudni milyen élelmet veszek magamhoz, és hogy nem éhezem........ez talán minden anyukánál így van...

Az egyik kolumbiai lakó spanyolórát tart nekünk, pénteken kezdtük, és nagyon eltökéltek vagyunk......üzenem a spanyolosoknak otthon, hogy nem hagytam abba.......!
Egy menekültügyi workshopon voltam, nagyon tetszett.......egy jogász beszélt a kanadai menekülteljárásról az ügyvédek szemével......nagyon érdekes volt.......szóval most a másik oldalon vagyok.....!!!!!!!!!

Szombaton délután a nőknek klubot tartottunk, ami elég sok munkát jelent általában.....azt megelőzően egy kiállításon és vásáron voltam a környékben, kézimunkák voltak, mindenféle. Nagyon érdekes volt.........nem ez a lényeg, hanem az, hogy visszafelé - egyébként azon az úton van, amerre mindig futok esténként- szóval visszafelé jöttem az úton, amikor ki ment el mellettem........OHHHHHHH.......ha láttátok a Sue Thomas FBI sorozatot a tvben, akkor ismeritek a pasit........a magas szőke hajú pasi, aki a legellenszenvesebb figurát alakítja a csapatban, szóval itt lakik, nem messze tőlem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Őrület, éppen olyan élőben mint a filmben.....amikor megláttam néhány másodpercig kutattam a gondolataimban hogy honnan olyan ismerős......azután eszembe jutott. Szóval éppen kiszált a kocsiból és bement a házába....amikor én a járdán átmenetem előtte.........!!!!!!!!!!!!!!!!!
Egyébként azt már többen mondták, hogy sok amerikai filmet itt vesznek fel Torontoban, mert itt olcsóbb. Van állítólag egy városrész, amit ha megnézek majd, rá fogok ismerni, mert nagyon sok amerikai filmben szerepel.

Vasárnap reggel korán kellett kelnem, mert most van az Agricultural Winter Fair...vagyis a mezőazdasági kiállítás és vásár, és én is jelentkeztem egy kevés pénzzért kisegíteni, igaz, csak egy fél napra. Nehezen értem oda, mert a metro vasárnaponként csak 9 tól indul........???????Ezt nem értem egy nagyvárosban.....ami nem azt jelenti, hogy nincs közlekedés, mert buszok vannak, csak nehezebb eljutni......szóval majdnem másfél órát utaztam a város egyik végéből a másikba....de a vásár nagyon érdekes.....nem igazán tudtam szétnézni, úgyhogy tervezem, hogy még a jövő héten mindenképpen visszatérek.........
Nagyon sok kiállító van, hatalmas helyeken.....rengeteg lovas kiállítót láttam hirtelen.....rengeteg állat van, mert mindenféle állatkiállításokat szerveznek, és versenyeket, úgyhogy ha sétálsz az asztalok között néha tehénbőgés hallatszik........marha jó.....és az az érdekes, hogy annak ellenére, hogy rengeteg állat van, nincs szag........természetesen, ha a kialakított karámok között járkálsz az állatok mellett akkor érzed őket, de ahhoz képest, hogy milyen sokan vannak benn, egyáltalán nem zavaró....szóval szerintem nagyon vigyáznak a tisztaságra.......

Szóval visszamegyek és fényképezek.....

Utána egy másik kedves barátnőmmel találkoztam, és a férjével. Djurdjicával nem vagyunk annyira mély barátnők mint Líviámmal, de nagyon aranyos, kedves, és nagyon jókat tudunk beszélgetni a munkáról......ő Guelph-ben dolgozik és él egy bevándorlókkal foglalkozó közponban. Tavaly ismerkedtünk meg......és azóta tartjuk a kapcsolatot.......egy másfél órára futottunk össze,és nagyon jó volt, de mindenkinek mennie kellett. Nekik vissza, nekem is a hivatalba egy újabb partyra.... olyan 4o-en voltunk......kaja, beszélgetés.......de az a party olyan volt, mint amikor tele vagy a fagyival, vagy a sütivel, de még belédtukmálnak valamennyit.....szóval már nem esett olyan jól. Mindegy jól sikerült és ez a lényeg.

Sorry..

Szoval barátnőm megadta a megjegyzésben a fényképek pontos fellelhetőségét.......köszönöm neki ezúton is a sok segítséget. Sz.I.fedőnevű kolléganőre sajnos csak a nagyon régi menekültügyes volt kollégák emlékezhetnek.

Ma egy magyar étteremben terveztünk vacsorázni, de meglepetésszerűen változott a terv, ami igen gyakori itt, és gyorsan főznöm kellett valamit, mert ma egyébként is én voltam a soros a vacsorával.......kb. másfél óra alatt.....1o embernek......tárkonyos csirke, rizzsel, zölségekkel, és almakompóttal volt a menü, azt mondták, hogy kár lett volna elmenni az étterembe, ez jobb volt.....nagyon jól esett a dícséret....tegnap anyu jóvoltából (aki lediktálta a receptet) almás sütit sütöttem......sajnos mind elfogyott.......azt hiszem itt eléggé népszerűsítem a magyar konyhát.

Ma vendégségben voltunk, egy több éve menekült Ruandából elutasító döntést kapott, és úgy döntött hazatér önként, nem vállalja, hogy fellebbez, és marad, mert a család otthon van, és már évek óta nem látta őket. Nagyon nehéz döntés lehetett ezt meghozni, amikor valaki itt van Kanadában egy afrikai országból, és mégis hazamegy.......hiszen mások mindent megtesznek érte, hogy maradhassanak, ez az ember visszatér Ruandába.............

Új blog oldal a képeimnek

Új blog oldalt hoztam létre a képeknek a picasan.
A címe : ildikoevafranyo
remélem megtaláljátok....be kell lépni a picasaweb.blog.com-ra azt hiszem, és ott kell az ildikoevafranyo-t valahova beirni.....én a sajátomon nem tudom megnézni....

November 2.

Megtaláltam SZ.I.-t! A régi BÁHos volt kollégáimnak mond valamit ez, hiszen tudják, hogy ide jött ki annak idején a munkahelyünkről egy színesbőrű pasival 2ooo körül.


Ma nyugodt napunk volt, nyugodtan ki tudtam takaritani a szobámat, és tudtam a családommal beszélni, még Csöpit, az egyik kutyánkat is láttam.
Az idő itt gyönyörű........Brynn a lakótársam érzelmi gondokkal küzd, nagyon szeretne férjhez menni, és családot alapítani, de még nincs meg a választott. (Fiuk!.....nagyon magas...nálam magasabb, szőke göndör hajú.) Egyáltalán nem volt előzőleg kapcsolata és 28 éves. Nagyon szép, értelmes fiatal nő, aki annyira komolyan veszi a katolikus vallást, hogy csak az lesz az első, aki elveszi feleségül.........általában sokmindenről kérdezget engem, kíváncsi a tapasztalataimra.

Ma kaptam egy szakdolgozatot otthonról kijavítani........érdekes volt, de jól esett. Talán ez a rész hiányzik a legjobban a diákokkal való kapcsolat.

November elsején barátnőmnél Líviánál

Líviáéknál voltam, egy csodálatos ebédet ettünk, amit ő főzőtt természetesen, én csaka pogácsát adtam hozzá, és mindenféléről beszélgettünk, és a számítógépet buheráltuk. (A menü a hagymaleves után egyben sült csirke, brokkoli és cranberry szósz volt.- Csak anyu miatt írom le.) Líviával nagyon jól megértjük egymást, és szerintem nagyon hasonlóak vagyunk sok tekintetben...remélem ezt ő is megerősítené. Szóval ő sok mindenhez jól ért, többek között a számítógépekhez - és a férje Bill is -, a fényképek alakításához. Próbálok egy két apró trükköt eltanulni tőle, csak a saját képeim javítása érdekében. Nagyon szeretem Líviát, és persze mindkettőjüket, nagyon nagyon nagyon.

Nos a télanyós képemet az áruház öltözőjében készítettem, talán még feltehető és nem megbotránkoztató. Nagyon tetszett a "hálóruha"- itt minden van-.... mert ez valójában már a télapóra készülődők hálója, nem vettem meg, de azért egy fényképet megért.........!


A hőmérsékletet itt sem lehet követni.....egyszer nagyon szép ősz van, egyszer télies......de általában süt a nap, és ez a fontos.

Ma remélhetőleg csendes napunk lesz, mert hétfőtől megint elindul a pörgés.............

Halloween

Szerdán levizsgáztam újra kreszből, csak most a kanadai G1 papiromat kaptam meg érte. Most gyakorolnom kell, és le kell tenni a G2. Ez a gyakorlati, ezt 5 évre adják.
Brynn a lakótársam szülinapja volt, mindenféle finomságot ettünk, és a kedvencét, rice azaz koreai kizssütiket. Koreában élt évekig, és ezért a koreai kultúrát nagyon csípi. Érdekes volt.....olyan rágós.....ja és a töltelékes piros babbal volt töltve, de édes volt........

Csütörtökön sokkoló hírrel jött az egyik régi ismerős, akikkel együtt laktam tavaly. Egy élettárspár Mexikóból. Végtelenül kedves, ügyes pár, és szeretik egymást......mégis a lány hazamegy.....visszatér Mexikóba, nem bírja tovább a várakozást. Megkapták az első elutasító határozatot, mehetnének tovább bíróságra, és a fiú megy is, de a lány nem.....elválnak útjaik, de hogy kibírja e a kapcsoltuk ezt, azt nem lehet tudni..........

Ma, péntek, Halloween......éppen Andrea Horvath-ot látom a tévében amit az egyik párt megbízásából beszélt. .......
szóval sötétedés után megteltek az útcák a családokkal, a gyerekek, néha a felnőttek is felöltözve jelmezbe........csapatostul járták az utcákat.....olyan busy minden, mint húsvétkor nálunk. Illetve nem, sokkal nagyobb.......a mi utcánkba minden ismerős eljött......este 1o ig kinn voltunk a ház előtt beszélgettünk......nagy csapat verődött össze........érdekes....kipakolják az emberek az ajtókhoz a csokikat cukrokat, mert a gyerekek minden ház előtt megállnak a szükeikkel, és trick or treat-eznek.......a lényeg, hogy csokit kell adni.....ez abból akalult ki, hogy a szegényk járták a házakat sok evtizeddel ezelőtt, és élelmet kéregettek. Akiktől kaptak, azokért imádkoztak....

Héhány kép a mai napról. ......

Tiramisu....

Hát igen, a tudását mindenki nagyrészt magával viszi oda, ahova a sorsa vezeti...a tiramisut itt is meg tudom csinálni, csak az otthoniak nem tudnak belőle enni.....sajnálom fiúk lányok, igyekszem majd haza, és meghívok mindenkit egy tiramisura.
Mostmár azonban mást is tudok csinálni, és gazdagodik itt is az ember sok ismerettel. Azon vagyok, hogy a terveim sikerüljenek....a legnagyobb, hogy egy receptkönyvet adjunk ki a különféle nemzetközi receptekkel.....ez a legjobb hely arra, hogy egy ilyet összeállítsunk, és még lehet hogy pénzt is tudunk belőle a szervezetnek csinálni, de ha nem, akkor is kiadunk egy könyvet........nagyon szeretném, aztán majd meglátjuk.....
Persze ezen kívül még nagyon sok mindent tervezünk......
Most pl. pumpkin cookies-okat ettünk, tökös süti , és egy valamilyen latin kókuszos édességet, ami isteni finom volt.

Itt mindig mindenki főz valamit, és állandóan eszünk.....borzasztó. Ma kalácsot sonkával és tojással...mint húsvétkor..........
Tegnap is volt egy szülinapi party, és elmentem az egyik magyar boltba - Mézesmackó a neve- venni egy - két dolgot. Messzire van, metroval egy óra hossza, de jó kis kirándulás volt.

Most a szürke hétköznapokat éljük, mondjuk azért minden nap történik így is valami.....de novemberben is sok érdekes programot tervezünk....lesz egy menekültügyi konferencia a városban...több napos, és lehet hogy elmegyünk egy menekülttáborba........?nem tudom pontosan mi a hely, majd kiderül, ha ott leszünk......

A TV sorozatok ugyan azok mint otthon.....Nyomtalanul, Döglött akták, Jóbarátok, stb. Érdekes.........és itt is rengeteg a reklám a filmben....

Csendes napunk volt...a házban lakik egy afrikai nő is, egy hónapos a lánya Jena, ma érdekes dolog történt....csuklott a pici, kérdeztem az anyját, hogy nem tud tenni ellene valamit, azt mondta, de....az ő anyja is ezt csinálta vele, amikor ő pici volt....és letépte az ujságpapír szélét, megnyalta, és ráragasztotta a lánya homlokára.......őrület volt, ha nem látom, nem hiszem el...és abbahagyta a csuklást, pedig előtte én fogtam a kezemben, kb. 5 percen keresztül folyamatosan csuklott.....vannak még ilyen törzsi csodák.....csak van valami az afrikai törzsi gyógyítókban.....

Új email cím

Létre kellett hoznom egy új email cimet:
franyoildiko@gmail.com ....csak hogy egy újabbat is kelljen nézegetni állandóan. Persze a régi is él, a purple.rain@freemail.com.....és azt is nézem naponta, úgyhogy nem feltétlenül kell váltani...csakúgy mint az élet más területén lehet, hogy a régi jobb, vagy az új, ki tudja..............
Ja....elsősorban a munkám levelei mennek oda, de természetesen bárki írhat rá.

Mindenütt szép, és akármilyen idő van, azért az ősz itt a legszebb, Canadában.

Október 22.

Ma szabadnapunk volt, és ilyenkor mindig közös programot szervezünk mi nyolcan. Ma ráadásul András szülinapja volt, és mindenfélével készültünk. Én reggel korán keltem, és madártejet csináltam, ami az egyik kedvenc étele, tegnap megint pogácsát sütöttem, mostmár egészen profinak mondhatom magam benne. A madártej sem sikerült rosszul!!!
És banánt sütöttem bundában, amit a kínai gyorsétkezdékben lehet venni drága pénzen, és mézfélével leöntve. A bundás banánom is verte a kínai gyorsétkezde bundás banánját......
na nem dícsérem magam......
szóval András nagyon rosszul van, lázas, úgyhogy nem sokáig tartózkodott a körünkben, így nem sikerült úgy a szülinapja, ahogy szerettük volna, de azért el tudtuk neki énekelni a Happy Birthday-t magyarul......megtanitottam a többieknek is.
Azután dvd-t néztünk, majd uszodába mentünk, és szaunáztunk......nagyon jó volt!!!!!

Ma este még megírom a beszámolót a "Tanácsülésre". A vezetőséget magyarul Tanácsnak tudom fordítani, Board .....minden hónapban van ülésük, a hónap végén, és a munkatársaknak beszámolót kell készíteniük az adott hónapi munkájukról.

Október 21.

Ma megérkezett a tél....bár itt ez még nem tél, az emberek kapucnis pamutfelsőbe rohangálnak, de HAVAZOTT!!!!!!!!!!!!!!
Nehezen hiszem el én is...csak néhány napig lesz ilyen hideg várhatóan, a hétvége felé visszatér a 12 fok...
Szegény András ujra beteg lett, lázas. Én próbálom elkerülni a betegséget amennyire lehet, melegen öltözöm, és mindenfélét beszedek, és állandóan a forró dolgokat iszom. Majd meglátjuk meddig lesz elég.

Ma este etiópiai vacsoránk volt! Még kézzel is ettünk a hagyományok szerint.....eredeti etiópiait!!!!!
Nagyon érdekes volt.....Valami szürke sós palacsintatésztaféle, és mindenféle töltelék volt hozzá, húsos, nélküli.....óriási volt.

Ma...

Ma vezettem először a truck-ot egyedül. Elmentem a Staples-hez....na nem verem nagy dobra, közel van. Ma ismét egy kicsit megfáztam......és még nincs tél...mi lesz a -3o fokban? A fizetésemet mostmár a gyógyszertárban költöm el a neocitránok és egyéb vitaminok között válogatva. Persze lakótársamnak, Brynn-nek a hőérzete más, neki a mostani idő még "meleg".

Na mindegy, még mindig jobb mint allergiásnak lenni.

Kérdésként merült fel, hogy a 25oo dollár csak a kanadaiaknak, vagy a külföldieknek is ennyi....na ezt nem tudom, szerintem mindenkinek, a külföldinek is, ha van munkavállói vízuma....de meg tudom kérdezni ha érdekel valakit.

Munkahelyek...

vannak..., gyakori a 3-4 munkahely, de itt részmunkaidők vannak, így jön össze az embereknek a 3 munkahely. A könyvelőnk pl. csak 2-3 naponta jön dolgozni délutánonként. De egész héten folyamatosan dolozik, még szombatonként is.

Ja, Security Officert keresnek sokat, 16 dolláros órabérrel, ami 2500 dolláros fizetés, kezdetnek nem is rossz. (ezer dollár kb. 16o ezer forint)
És police officer-nek is lehet jönni, most reklámozzák a tv-ben.......kedves police officerek otthon.............

köszönet

köszönöm, hogy a blogomat megjegyzéseitekkel fűszereztétek, könnyebbé tettem, a hozzászólások tevőinek köre mostmár nem korlátozott.......nem kell létrehozni blogot azért hogy megjegyzést írjatok, csak az anonymus-ra kell kattintani a megjegyzés végén

Thanksgiving- Hálaadás

Ez volt életem első és lehet hogy utolsó hálaadási vacsorája. Sokat készültünk rá, nekem is sok tekintetben kellett előkészülnöm. 3 féle salátát csináltam, a termet díszitettem segítségekkel.....azt mondták nagyon jól sikerült, sokkal szebb lett mint tavaly, aminek nagyon örültem, és beszédet mondtam ( a hálaadás történetét....Canadában a harvest, vagyis a betakarítás ünnepe), mindenfélével fűszerezve, tulajdonképpen nekem kellett valamilyen formában levezényelnem az estet, mint Community Coordinator, Assistant Director.
Szóval azt gondolom jól sikerült, legalábbis a visszajelzések azt mutatták, mindenki meg volt elégedve...mondjuk én azért izgultam, de ez rajtam kívül mondjuk senkit nem érdekelt, és nem is kellett hogy érdekeljen, hiszen ezért jöttem. Én nagyon elfáradtam a végére, de fun volt, ahogy barátném mondja...hiszen jót ettünk, rengeteget nevettünk, beszélgettünk, hol angolul, hol spanyolul.........egy -két arab szóval fűszerezve. (Ez nem azt jelenti hogy egy év múlva arabul fogok beszélni...)

A fényképeken látszik a végeredmény. 5 pulyka sült arab, zimbabwei, columbiai és mexikói módon.

Ma kedd van, az első munkanap a héten, az idő kezd hűlni, a hétvégére 12 fokot mutatnak. Ma volt a nagy nap, a választás, mindenki szavazni volt...már akinek kellett, és hát nagyon várják az eredményeket.

Én angol tanfolyamon voltam, szinte ingyen járok, úgyhogy ezt a lehetőséget ki kell használni, akkor is ha nem hasznos annyira, legalább ezzel is gyakorlok, és embereket ismerek meg. Itt is mindenki azt hiszi rólam, hogy valahonnan Latin -Amerikából származom.....már nem először kérdezték meg, hogy melyik latin -amerikai országból jöttem......ma egy perzsa pasi az óra után...aztán hazaértem.

Hosszú hétvége, vasárnap

Ma tovább festették az épületeket......
Ma délelőtt házimunkákat végeztem, délután elmentem sétálni a High Parkba és a tópartra mentem le. A High Parkról annyit, hogy tényleg high.....nagyon nagy mindn van benne, uszoda, teniszpályák, sétautak, patakok, kis vízesések, lehet horgászni, hangversenyeket adni, stb.

Utána az Office-ba bementem kinyomtatni a holnapi beszédemet az ötven ember előtt.....a Thanksgiving-ről.

Gyönyörű idő volt ma......ezért döntöttem a tópart mellett.....nézni a napfénytől csillogó vizet, a hajókat, a madarakat a meleg napsütésben leírhatatlan élmény. Nagyon sokáig el tudok így üldögélni....ma még "lovagom" is akadt.......egy pasi megszólított......libanoni.......nem volt rossz.....természetesen már mindent felajánlt, hogy hazavisz, nagyon jól maszíroz, és boxolt, meg ki tudja még mit nem hallottam.........talán rám van írva, hogy könnyű kalandokat keresek?.......szóval hol lakom, mit csinálok, mikor jöttem, meddig vagyok stb. Végül ugye még látjuk egymást......hát persze.....ilyenkor örülök a legjobban, hogy a BÁH -ban nevelődtem, és tudok egysmást, amit esetleg mások nem......majd végül megadta a számát......és mivel nem volt mivel leírni, mondtam, hogy majd megjegyzem........végül mikor elköszöntem megkérdezte hogy emlékszem e a számra.....elmondtam a számot, meglepődött.....milyen okos vagyok.....mondta,,,,,,ugye,,,,,,??? Hát ha még tudnád ...................Oh egek..............Jaj.......... olyan jót tudok ezeken nevetni magamban...........
Vagy, hogy gondolják kedves olvasóim..... kellene vele találkoznom.....kíváncsi vagyok a BÁHos hozzászólásokra...........megjegyzést lehet írni a blogra a bejegyzéseimhez..........még emlékszem a számára......ilyen masszírozós lehetőségeket kihagyni............ja Thaiföldön is volt, ott tanulta a masszázst........könyvelő.......csak ahhoz minek a box??? Mindent bevetett, hátha nyer.......még a csábos mosolyát is....csak ne lennék ilyen "öreg", még el is hinnék mindent..............lehet, hogy mégis kellene vele találkoznom, az NbH lehet örülne neki........vagy nem fiúk?

Esténként futok.....van egy bejáratott utam....azt mondják mások az nem jó, de én ezt az utat szeretem. A közepiskolánál kötök ki, előtte van egy nagy sportpálya, a kutyákat oda viszik ki játszani, bár nem szabadna.........na mindegy.
Hazaérve az ajtó előtt áltam egy kicsit, amikor megláttam hogy egy mosómaci család kocog át az úton, és tartanak a "mi" backyard-unkra (hátsó udvar). Mellettem mentek el hároman, egy nagyon nagy, egy kicsit kisebb, és egy még kisebb. Nagyon édesek voltak, megszólítottam őket, de nem nagyon barátkoztak. Remélem nem csinálnak nagy zűrt az udvaron, most pakoltam ott össze.

ComeUnity Festival

Ma a közelünkben lévő útcában egy graffiti fesztivált tartottak. Az épületek hátsó részét festették be a fiatalok. Nagyon profik.........a fényképek mutatják.....

Ma megérkezett a kenyér is, ami minden héten jön szombaton.....van amikor kevesebb, van amikot több. Most 4 nagy zacskónyi. Volt benne egy kalács is......olyan mint otthon, vagy talán még jobb is egy kicsit....nem spórolják ki belőle az anyagot.

Nagyon jó idő van most a hosszú hétvégén, kellemes ősz.

A családdal skypoltam, még Matt is erre járt kajálni, sikerült bemutatni őket egymásnak. Csak megjegyzem, mindkét férfi kollégám fiatalabb nálam, és mindkettőnek más elkötelezettsége van, stb. A többiek lányok. Mindegyiket nagyon kedvelem, a fiúkat és a lányokat is, remélem "örökre" barátok maradunk.

Kedd...

Teszek fel majd néhány képet a Second Harvest napról. Minden héten kapunk egy csomó kaját a boltokból, és kiosztjuk a lakóknak és a kiköltözötteknek. De nem olyan rossz kajára kell gondolni....ja nem főtt, hanem mintha a boltba mennél vásárolni.......semmi baja, nem járt le, csak egyszerűen adomány.
Ez nagyon busy nap, őrület milyen forgalom van ilyenkor, nagyon jó, bár nem lehet semmi komoly munkát végezni.

Este Fatih -ot ünnepeltük, hogy végre megjött a válasz a H&C eljárásában, és elfogadták a kérelmét.
Baklavát ettünk, meg minden más finomságot, tortillat, és vmi olyasmit mint nálunk a rétes.....sós.
Nagyon jó volt minden, nagyon bezabáltunk....másnap, szerdán pedig Heather szülinapját ünnepeltük, én főztem. Csirkemellet rántottam krumplipürével, hagymát sütöttem, és zöldségköret volt mindehhez, ja és az ünnepelt almaszószt csinált. Ja meg kakaós süti is volt. Hát mit mondjak ismét nagyon jól laktunk...ha ez így megy hízásnak indulunk. Ez a csapat egyébként is nagyon jól főz......András is főz, azt mondta, meg akar tanulni főzni, gyakorolnia kell. Így átvette tőlem kéthetente a kedd ebédeket. Jól megy neki....palacsintát sütött, halászlét főzőtt. Szóval mi magyarosan főzünk, de a többiek nagyon szeretik. A kanadaiak vagy valami spanyolos chiliset főznek, vagy valami kanadaiasat, ami nem mindig a magyar ízlés szerint van kitalálva, de mivel olyan nagy a választék, nem maradunk sohasem éhen.

Szerda este elmentünk a helyi választás jelöltjeinek a vitájára. Nincs mit hozzáfűznöm, olyan mint másutt. mindent megígérnek, és semmi nem lesz belőle.....vagy talán itt lesz valami...

Ma...

Ma már van internetem a szobámban......nagyon hihetetlen.....de klassz....mostmár bármikor ideülhetek......írhatok levelet, vagy skypolhatok esténként.....bár skypolni nehéz lesz esténként, mert akkor otthon hajnal van, és valószínű mindenki alszik, de hétvégén pl. amikor felkelek, 9 óra felé, akkor otthon du. 3 óra felé van, úgyhogy akkor biztosan itt vagyok.... ha nincs más teendőm. 9-11-ig ált. itt vagyok. Hétköznap reggel fél 8 körül kelek, adjunk hozzá hatot, annyi van otthon, so fél kettő, de akkor elég rohanásban vagyok általában.

Livia barátnőm és férje tegnap elmentek Mexicoba, remélem jól telik a hetük. egy hétig lesznek, ez az első útjuk a 3 éves házasság alatt, amit egyedül töltenek, és nem otthon. Szóval igazán megérdemlik....mondhatni ez a nászút.
Ma Sarah-val házhoz vittük a meghívókat a családoknak a Thanksgiving estére, úgyhogy fél 1o-ig talpon voltam.
Délután Andrással adump-ra mentünk ......nem kell nagy dologra gondolni, ez a szeméttelep, de nem olyan mint otthon, ez is nagyon komolyan megszervezett.......én vezettem visszfelé, ami azért volt nagy élmény, mert ez az első alkalom Kanadában.

Mostmár lassan mindenki megbetegszik, egyre többen kapják el az influenzát. Ajánlják itt is az oltást, de nem mindenki kéri.

Október első hete

Ezen a héten nem sok minden történt.....intéznem kell a jogsimat...ez sem tünik egyszerü dolognak. Szombaton persze most is dolgozunk, háromtól női csoport jön, és velük tervezzük meg az évet. Amúgy pedig lassan gőzerővel készülünk a Thanksgiving-re. Canadában ez a betakaritás ünnepe.
Közeledik a kanadai federal választás, aminek a lázában ég mindenki mostanában.
Én a hagymatea lázában égek, amit a kanadaiak nagy érdeklődéssel néznek, hogy miféle világvégéről jöttem.....András mosolyog a háttérben, hogy ő már hallott ilyenről.

A múlt héten sikerült a családdal és a haverokkal skypolni.....vagy előtte volt már nem is tudom, de jól sikerült, mert munkanap volt az egyik időpont, és a kollégák még itt voltak, igy néhányuk bemutatkoztak egymásnak.

Itt már érezhető a tél közelsége, habár azt mondják, hogy szokatlan az ilyen hideg ilyenkor. Reggel 5 fok van , napközben max. 13. ..és fúj a szél.

A hónap utolsó hétvégéje és egyben a nagy nap...

Szóval ez a hétvége is tulajdonképpen kisebb munkával kezdődött, szombaton almát mentünk szüretelni a házban élő menedékkérőkkel. Azért mondom hogy munka, mert tulajdonképpen nekik szervezte a kolléganő az utat. 27.-e volt, és nekem tulajdonképpen mindegy is volt hogy mit csinálok, csak az estére tudtam gondolni. Hiszen ma van a nagy nap.......teljesül a nagy vágyam, láthatom Celine Dion-t élőben a szinpadon.
Az almaszüret klassz volt, de kicsit esett, és hideg volt. Alulöltöztem, ami visszaköszönt a héten, mert utána kicsit megfáztam.
Az alma termesztő farmról is lehetne beszélni, mert nem volt semmi, hatalmas területen, egy kisebb vidámparkkal és állatkerttel egybekötött helyet látogattunk meg. Az almáktól nem voltam elájulva, de mondjuk nem vagyok egy alma fun.

Hazaérve átöltözve viszont annál izgatottabb voltam. Az Air Canada centre-ben volt a koncert, nem tudom hányan férnek be, de tele volt.....nem kicsi.....azért izgultam, hogy ne legyen rossz idö, de az volt.....mondjuk a centre tetejét be tudják húzni....hogy hogyan nem tudom, hiszen acélszerkezetes.

Szóval a kezdet előtt másfél óra hosszával ott voltam, és vártam..............vettem néhány reklámcuccot, polot, stb.
Leirhatatlan érzés volt számomra, amikor elkezdődött az egész. Azt hiszem, el is érzékenyültem, mint egy tizenéves, aki megpillantja a kedvenc együttesét. Azért nem örjöngtem úgy.........
Fantasztikus volt a világitás, a szinpad minden részletében és irányban mozgott......ilyet természetesen még az életben nem láttam, és lehet hogy nem is fogok. Nagyon nagyon profi volt az egész inden tekintetben.
A telefonom videójára tudtam egy két számot rögziteni. Ha másért nem is érte volna meg eljönni erre az egy évre - ami persze nem igy van -, ezért már megérte.

Vasárnap sem unatkoztunk, egy Liturgy-t szerveztünk mindenkinek, aki a szervezethez tartozik, vagy tartozott, akár dolgozó, akár ittlakóként.
Szóval a hétvége nem is volt igazán az, de semmi nem számit, csak az, hogy életem egyik legemlékezetesebb estéjét élhettem meg.

A hétvégéről...

Szombatomat az office-ban töltöttem főként, a házimunkák elvégzése után. Nagy volt a forgalom, egy csoport kibérelte a nagy heyiségünket, és egy korábbi lakó is partyt szervezett a roof top-on. A roof top az épület teteje, ami egy kerthelyiségnek van kialakitva, minden fából van, rettentően jó ott lenni nyaranta vagy igy tavasszal, vagy ősszel, napfelkeltekor, vagy naplementekor. Este mosómedvék cikáznak rajta, úgyhogy félelmetes lehet, ha vki nem szereti a macikat...mármint ezeket.
Szombaton este Edna-ékhoz voltam hivatalos vacsorára, kicsit késői vacsi volt, de nagyon finom, szarvas, meg mindenféle zöldség, rizstészta, süti.....és nagyon jót beszélgettünk. Éjfél felé értem haza.
Vasárnap az egyik zimbabwei ittlakó családdal templomba mentünk......tudni illik, itt rendszeresen gyakorolják az emberek a vallásukat. Szóval látni akartam egy igazi afrikai szertartást, hogy olyan e mint a filmekben. A szertartás nem templomban volt, mert még nincs sajátjuk, hanem egy iskolában rendezik meg, de teljesen olyan mint a filmekben. Nagyon klassz volt. énekelnek, táncolnak.....többször megszólitottak bennünket - végül ketten mentünk az egyik munkatársammal - mert mi ketten voltunk csak fehérek, és üdvözöltek többször, úgyhogy nagyon kellemes volt. Délután muffint és pogácsát sütöttem. Mellékelek egy képet, bizonyitékul. Ja, és szombaton sikerült először skypolnom az otthoniakkal, a családdal kölcsönösen láttuk egymást, Gabi barátnémmal nem, de legalább hallottuk. Klassz volt.

Hétfőn nagyon kellemes napra ébredtünk, egyébként itt már hosszú ideje nagyon kellemes az idő, este hűvös van, de napközben nagyon jó, húsz körül, és állandóan süt a nap. Imádom ezt az időt, de mindenki, nem bánnánk ha nem lenne tél. Ma 4 nyelven próbáltam meg kommukálni, több kevesebb sikerrel, angolul ment a legjobban.....spanyolul is gagyogok, de több mindent értek, és megpróbáltam még franciául, és arabul. Hát azok nem sikeredtek annyira.

Este szülinapi bulit szerveztünk két itt lakó családnak, nagyon jól sikerült. Igaz nem értjük egymást, de mégis "elkommunikálgatunk".

A munka...

Mivel community coordinator vagyok, vagyis a feladatom lenne főként az, hogy a lakók, és a dolgozók életét szervezem, nehezen indul be, de azért már csináltunk dolgokat, és szervezünk is... Pl. születésnapok lesznek a jövő héten amit meg kell ünnepelni, aztán a kerteket kell a téli időre felkészíteni, indulnak a joga, és a nő csoportjaink, a házifeladat megoldó klub, és hát az egyebek, .....thanksgiving, halloween, és majd lassan a karácsony, ami egy nagy munka.

A mindennapi feladatok van hogy csak úgy jönnek, de sohasem unatkozunk!!!

A lengyel fesztivál

A múlt hétvégén borzasztó idő volt, ha azt mondom, hogy 22 fok, az nem olyan rossz, de ha hozzáteszem, hogy volt mellé egy 85%-os páratartalom, akkor kissé másképp hangzik a dolog. Ez azt jelenti, hogy a 22 fok több mint 30, és ráadál, amint kiteszed a lábad a házból, leizzadsz. Nem kell semmit sem csinálnod hozzá......az a szerencse, hogy azért nem mindig ilyen az idő, sőt, ritkán, úgyhogy azért sokkal jobb a helyzet időjárás ügyben mint otthon. Most már napok óta gyönyörű szép napsütéses őszi idő van, 22 fok körül, de nincs pára.

Szóval a hétvégén a Lengyel Fesztiválra ugrottam el, azért volt ugrás, mert itt volt a közelben, elég közel, 5 percre onnan, ahol lakom. Imádom ezt a házat, reggelenként a nagy ablakos ebédlőből nézem kávézás közben a hatalmas fákon játszó mókusokat, akik a mi mókusaink 4-5 szörösei.

Visszatérve a fesztiválra, bemutatok néhány képet, nagyon jó volt, olyasféle mint nálunk egy ilyen buli, de ez ugye új nekem.


Ugyanezen a hétvégén volt még a Portugál, és az ukránok fesztiválja is, de azokra nem jutottam el, ssajnos. Pedig a portugál kajára kiváncsi lettem volna. Mondjuk itt is lehetett mindenfélét enni, nemcsak lengyelt, mert volt spanyol Churros, malaysiai, meg mindenféle.......

A hetek nagyon gyorsan telnek, már megint eltelt egy hét és még csak most jöttem. Lassan egy hónapja leszek itt.....mindenki a téltől tart, kíváncsi vagyok milyen lesz.

Szerda - community night

Most ekezetek nelkul irok, nincs idom atallitani a klaviaturat, igy most ez van.....
A heten felkeszites folyt, mindent atismetelunk, es tanulunk......a legerdekesebb a szerda este volt, azaz tegnap....minden szerda este community night, azaz a csapat egyutt szervez egy kozos estet. Kirandulast, vagy filmnezest, vagy vacsorat egy erdekes helyen, vagy akarmit. Szoval tegnap a varos egyik szep helyere mentunk, Old Mill-nek nevezik a helyet.
Halaszok kedvelt helye, amint lattam, mert meg estefele is sok halasz volt a kornyeken. Van egy mesterseges gat is a folyon, es igy egy kis vizeses. Sajnos a fenykepezogepemet nem vittem, igy nem keszult kep, de majd legkozelebb. Lattunk mosomacit, madarakat, kacsakat, es kutyakat setaltato embereket.
Az estet csak az zavarta meg, hogy Andras telefonjan bejelentkezett Gustavo az Office Manager, aki bejelentette, hogy a fire alarm megszolalt, vagyis tuzet jelez az egesz epuletben es nincs senki ott, aki kikapcsolja. A tuzoltok az ajto elott allnak, es nem akarjak betorni. Szoval azonnal vissza kellett mennunk.
Mindezek utan az egyik haz lakoi - mellesleg ahol en is lakom - eltuntek ismeretlen es rejtelyes modon, ezert valsagstab kerekedett, majd minden megoldodott, es ejfelfele sikeresen tuz es eltunes nelkul zartuk az estet. ...bar addig aggodtunk egy kicsit.
Itt mivel a hazak nagy resze fabol van, a tuzjelzok beszerelesere es mukodtetesere nagy gondot forditanak. Csak annyi tortent, hogy valaki benne hagyta a sutoben a muanyag edeny, fustolni kezdett, es a tuzjelzo bekapcsolt, es nem tudtak kikapcsolni a hazbeliek.

En lassan megkezdem a munkamat....nem tudom, hogy irtam-e egyaltalan mi is az....hivatalosan Assistant director vagyok, illetve a kozossegi elet es reszben a jogi ugyekert felelos szemely. Nem lesz egyszeru munka, a heten mar csinaltam egy osszejovetelt...marmint csinaltunk a javaslatomra, amit levezettem, es jol sikerult, mindenki elvezte.

Hogy mi is tortenik kozben a varosban? A hetvegen....azt hiszem a multon, vagy a kovetkezon nem is tudom, illetve valoszinu hogy folyamatosan van a Torontoi Film Festival, ami sokakat lazba hoz, mert van egy nehany filmsztar aki eljon vagy eljott.....engem nem hozott lazba......majd a hetvegen akarok festivalra menni, illetve tobb program is van kilatasban, majd kiderul hova megyek.

A kep folyamatosan valtozik, azaz azert a tavalyiakhoz kepest tortentek valtozasok meg a kozvetlen kornyezetunkben is. A viragokrol teszek fel kepet majd, amit a sarkon a kis kinaiak arulnak...nagyon szepek, van piros napraforgojuk is.........ami zavarba hoz mindig, az a Toyota Yarisok latvanya nagyon sok van itt beloluk, es raadasul sok olyan szinu van, amilyen otthon a sajat......unk.
Ami nem valtozott, hogy megismernek meg a bankban is......es szeles mosollyal, es Hey, who came back-kel udvozolnek, ami nagyon jol esik.
Megvan a Scotiabank kartyam is........egy kartyaval tobb.

Táborozás kenuzással

Nos, hát életemben először kenuztam........úgy történt, hogy szerdán táborozni indultunk, északra, kb. 3 órányira Torontotól található Bancroft. Az első napot ott töltöttük, ez a hely Mary Jo nyaralója....... annyira szép környék, hogy csak a kanadai filmekben láttam ilyet, az erdő közepén a kis házak, és körös körül hatalmas erdő dombokkal, és nagyon nagyon tiszta vizzel.

A kenuzástól egy kicsit be voltam ....., ezért a vezetőnk, Jack segitségemre volt, és kenuzott velem egy kicsit. Gyönyörü idő volt, és Kenuztam!! Két ház van, az egyik a meeting place volt, a nappali, és a fiuk alvóhelye, a másik ház a lányoké. Heten voltunk lányok, de elfértünk, hálózsákokban a földön.
Az éjszaka dermesztő hangokat hallottam, mintha farkasüvöltés lett volna, de másnap azt mondták, hogy egy fajta madárnak van hasonló hangja, az volt.
Mivel ez egy csoportösszehozó tábor volt, az estét beszélgetéssel töltöttük, hogy ki mit vár az évtől, mit vár, és mit tud adni, mármint képességekben.

Másnap innen továbbautóztunk Sanctuary North -ra, ez a hely még északabbra van, onnan indult a kenutúránk a táborhelyünkre.
A vizen egészen más "utazni" mint a kocsiban......más élmény....persze annyira nem tudtam azért még először élvezni, de nem volt rossz. Kb. 5 km-t lapátoltunk a táborhelyig. Nagyon szép folyón mentünk lefelé, ami kiszélesedett, egészen tóvá. A folyón megállva ebédeltünk.
A parton kiemeltük a kenukat, és újabb kihivás......ezen a helyen Poison Ivy van mindenfelé, ami egy kis mérgező növényt jelent. Ha hozzáér az ember, borzasztóan viszket tőle, és a bőre megdúzzad, majd a duzzanat napokig vándorol......marha jó.......szóval vigyázva lépkedtünk. A dombtetőre feljutva magamhoz ragadtam a csomagomat, bakancsot vettem fel, hogy bátrabban lépkedjek.....megjegyzem a bakancsot ezek után szombatig nem vetettem le, csak a sátorban lefekvéskor......
A táborozás nem kifejezetten az én világom, de nem volt rossz. Egy tisztáson egy kis erdészház volt a központ....nagyon érdekes volt, és körülötte vertünk tanyát. Még "fürödni" is tudtunk a folyóban. A WC-t nehezebben oldottuk meg, nem volt kellemes....nem részletezem. A sátrak kényelmesek voltak, már ha ezt a sátrakra el lehetmondani, de mindenképpen modern volt, és rengeteg hálózsákunk megakadályozott abban hogy megfázzunk. Én az első éjszaka olyan nagyot aludtam, hogy a reggeli végére ébredtem fel. A másodikon már nem annyira, mert egész éjszaka lehetett az eső kopogását hallani a sátron. Ráadásul én voltan a reggeli felelős.....so hát Istennek akkor már indultunk vissza, úgyhogy utána szombaton kipihentem magam.
A táborozás másnapját az eső egy kissé elrontotta, illetve nem is biztos hogy elrontotta, mert igy mindenki relaxált. Szombaton indultunk vissza esőben. Vissza kenuztunk S .Northra, hol esett, hol nem, majd onnan autóval Torontoba.
Ami megdöbbentett, hogy egész úton nem találkoztam egy nagyobb állattal sem, volt kis Chipmang....nem biztos, hogy ez a helyes leirása a nevének, de majd vki kijavit, egy sárga csikos kigyó, de inkább sikló, és egy hatalmas madár, ami csak itt található, a nevét később......

Medvével, vagy farkassal nem találkoztam, de szarvassal sem, itt deer-nek nevezik, pedig itt már vannak. A szarvas lábnyomát láttuk. Alvótársam Sarah, pedig minden este...később feküdt le mint én, hangos hey-jel közelitette meg a sátorhelyünket a magas fűben, mert hangokat vélt hallani egy kicsit nagyobb állattól....szóval ennyi volt az állatélményünk.

Megvan a Celine Dion koncertjegyem!!!!!!!!!!!!!!!

Csak nehogy a koncert maradjon el.......

Egy nap a Torontói szigeten...

A hétfő itt a Labour day, vagyis a Munka ünnepe, szóval szabadnap volt, igy a barátnémmal, Liviával kimentünk a Torontói szigetre...vagyis több szigetről van szó, de egy központi sziget van, ahova az emberek ilyenkor nagy tömegben átmennek, nagyon klassz hely, mert innen csak a tavat lehet látni.....és a túlpartját nem, úgyhogy olyan, mintha a tengerparton lennénk.

Nagyon szép, kellemes idot fogtunk ki, mondjuk itt nem nagyon van több 28-30 foknál, kivéve, ha a páratartalom nagy, de ez elvétve fordul elő, és akkor is csak többnek érezzük.
A vadászrepülők az egekben, a tó kék, vitorlások és hajók rajta, idő szép.....kell ennél több, nem, csak mindig igy kellene hogy legyen.

Jött velünk Gábor is és a kislánya, aki Livia ismerőse. Gábor az 50 -hez közel jár, és két 5 éves kislánya van. A felesége 5 évvel idősebb nála, nagyon kedves ember, és nagyon érdekes dolog, hogy ilyen korban van két 5 éves lányuk, de igy jött össze, és igy is nagyon jó, mondja.

A délelőttöt a vidámparkban töltöttük, és délután pedig ketten Livivel kimentünk a partra, és csak pancsoltunk, beszélgettünk, napoztunk, és gyönyörködtünk a tóban.....fantasztikusan szép itt..!

Holnap megkezdődik a komoly munka......

Vasárnap esti fairwell party...

Vasárnap búcsúztunk el attól a venezuelai lánytól, aki a nyáron nálunk dolgozott. Minden ittlakó és más barátok is meghivást kaptak a búcsúpartira, ami jól sikerült, nagyon sok ennivalóval, ilyenkor általában grillezünk hotdog és hamburger húsokat, és mindenfélével telerakjuk a zsömléket és a kifliket. Na persze ilyenkor is mindenki hozza a saját hazai készitményét, legyen az tészta, süti, vagy zöldségek.....rendeteg kaja volt.....mindig a kajás fényképeket hagyom ki, de majd rakok fel néhány olyat is.

Torontói repülőnap

Ma főzőcskézésem után, amit nagyrészt meg is ettünk, óriási robajra ocsudtunk fel a beszélgetésünk közben. András szerint ma repülőnap van.....oh....újra. Úgy döntöttem, el kell mennem...igy, miután mindenki távozott, felkerekedtem, és a Lakeshore -on kötöttem ki, ami a tópart, és tanúja lehettem a repülőnap második részének....talán holnap eljutok az első részre...majd látjuk.
Kecskemét után Torontoban! Őszintén....a kecskeméti jobb volt...legalábbis most amit láttam. Tavaly jobban tetszett azitteni is.
Képeket később közlök.

Ami kimaradt...és, mint a moziban...

Itt azért rendesen történnek az események az emberrel, és előfordul, hogy egy - két dolgot elfelejtek leirni.
Szóval...már azzal fogadtak, az első, második napon, hogy megváltoztak a bevándorlási jogszabályok ám, és most már aki 2 évig itt dolgozik legálisan, beadhatja a letelepedését, minden további papir nélkül, vagyis nem kell semmiféle mellékes nagy vagyont felmutatnia.....hát elgondolkodtató változás...

Szóval pénteken este érdekes dolog történt... a "központból hazatérve" a Dundas West-re, a Price Chopper-be akartam betérni venni apróságokat, hogy az éhenhalást elkerüljem...ez vicc volt...ott nem tartok, ne aggódjon senki.. a bolt előtt nagy tömeg, és mire odaértem, megérkezik a rendőrautó is. Kérdezgetem mi történt, kiderült, hogy egy fickó az eladót megütötte, de valahogy úgy sikerült, hogy az rosszul lett, elájult, és feküdt a földön. Közben egy tüzoltó autó is megérkezett, és akkor már az egyik rendőr próbálta újraéleszteni az eladót.....azután a tüzoltók vették át, a verekedős fickó közben a rendőrautóba került, nagy "fuck you"-zások közben...és időközben megérkezett még 2 rendőrautó, és 2 mentő is. A fickót nem tudták még akkor sem újraéleszteni, amikor nagy erőfeszitések árán beletették azegyik mentőautóba, mert meglehetősen kövér volt. Ezt onnan tudom, hogy mindent láttunk, mert a bolt ajtaja átlátszó volt, és mögötte történt minden. A feje már lila volt, a rendőr még az elején azt mondta, hogy lehet hogy szivroham...sajnos nem tudtuk meg, hogy túlélte -e. Az biztos hogy nagy készenlét volt, a rendőrök biztositották a mentő útját, beálltak a kereszteződésekbe.
Szóval mint a moziban...

Máris

Már a tegnapi napon meglehetősen sok megbeszélnivalóval kezdtünk. Délelőtt 10 től délután 5 -ig, majd afrikai vacsorára voltunk hivatalosak többen a csoportból. De mivel meglátogattuk a lakókat, lehetőségem volt megkóstolni egy kis arab ételt, és columbiai édességet. Az arab a szőlőlevélbe csomagolt rizses dolog volt csirkével, nagyon finom volt, a columbiai édesség pedig kukoricás valami, ami egybe volt sütve, barnacukorral, de az is nagyon- nagyon jó volt. Remélem megkapom a receptjét.

Azt gondolnátok, hogy itt nem lehet olyan dolgokat venni mint otthon? Dehogynem, pl. savanyúkáposzta is van, vagy ajvár.....stb.

Az indulás - érkezés

Még indulásom előtti napon is találkoztam a barátokkal, ami kicsit sirósra sikeredett....Gabitól megkaptam azokat a képeket, amiket az utóbbi időben készitettünk magunkról. Másokkal telefonon beszéltem. Az indulás előtti napok nagyon kimeritőek voltak, sokat pakoltam, takaritottam, a hosszú útra éppen elég fáradt is lettem.

27.-én reggel fél 6 kor kellett indultunk Szegedről. A gépem Düsseldorfba ment Budapestről 9.15-kor. Ez egy kis gép volt, elég bizalmatlan vagyok a kis gépekkel, de pozitivan csalódtam , azon kivül, hogy kicsi volt a hely, nem volt semmi gondunk. Egy düsseldorfi üzletember ült mellettem, akivel beszélgettünk, elmesélte, hogy élete legjobb "üzlete" az volt, hogy éveket töltött külföldön, Madridban, Los Angelesben, Párizsban dolgozott, és utána visszatért Németországba. Most a Vodafone-nál dolgozik, és üzleti ügyben volt Magyarországon is.

Düsseldorfban vártam egy keveset, kb. 1 órát, és a Toronto járat már egy kicsit más volt....több ember sokkal nagyobb Lufthansa gép. Nagyon ügyes pilótánk volt, nem éreztük azt sem hogy egyáltalán mozgunk, csak az idő múlását éreztük, és hogy újra hozzák a kaját. Sikerült egy kicsit aludnom mind a két gépen, ami nagyon jól jött tekintve a húzós napokat azt megelőzően, és a borzalommá vált allergiámat.

A repülőn egy nagyon kedves 17 éves edmontoni lány ült mellettem, akivel remekül elbeszélgettünk. Máltáról ment hazafelé, és mivel nagyon beszédes volt mindent megtudtam a családjáról, és róla. Még megmutatta a Máltán készült fényképeit is. Ő kanadai, de minden lélegzetvételében Málta iránt rajong, és ott tudná igazán elképzelni az életét. .......Bizonyára sok máltai pedig Kanadában.

Az út hosszú volt, kb. 9 óra, bár mivel aludtam egy keveset, viszonylag jól viseltem. Leszállás után persze tudtam hogy még vár rám egy megpróbáltatás a vizummal....már nem egészen a megszerzése, hanem a sorbanállás. Hát igen. Amikor már semmiféle porcikád nem kivánja procedúrát.......az immigration itt sem tökéletes......a 36 ablakból jó, ha 1/3 -anál dolgoztak....délután 4 kor, itteni idő szerint. /Otthon este 10./

Ők az CBSA - Canada Border Services Agency emberei akik úgy néznek ki, skék ruhában, golyóálló mellényben, mint a rendőrök. Megpróbálom felderiteni a redszert, azt hiszem muszáj lesz, ha meg akarom érteni a bevándorlás rendszerét maradéktalanul.

A bőröndjeim megvoltak, thanks God, az lett volna szép, ha elveszik, amire minden esély megvolt, tekintve azt, hogy már én voltam szinte az utolsó aki odaért, és a maradék böröndök már a csomagok leemelésére szolgáló szalag mellett voltak.

András várt rám a reptéren, ami már megszokott...júniusban is ő várt, szegény pedig most szabadságon van.
A főnök, Mary Jo szobáját kaptam meg. Nagyon kedves gesztus, aznap pakolták ki amikor megérkeztem.......itt sokminden kampányszerüen történik.
5 óra tájban tettem le a böröndöket, és már készültem is a vacsorára, un. "welcome- party" ami gyors pizzából, sütiből állt, és a ház lakói vettek rajta részt. Aranyos dolog volt a részükről mindenképp.
Az éjszakám könnyü volt, tekintve a hüvös időt. A nyár mint megtudtam kifejezetten a tavaszhoz hasonlitott itt. Igazán nem volt nyaruk, és végig esett az eső, szinten minden nap. Most is esik... napközben nincs hideg, de este igen. Nem vagyok allergiás! Vagyis a hangom még olyan, mintha megfáztam volna, de nem tüsszögöm halálra magam, nem viszketek, nem fáj a torkom...szóval sokkal jobb.

Ma már benne vagyok a forgatagban.....vezetői meeting van 3 tól, arra készülünk......
Minden régi arc nagyon kedvesen és örömmel üdvözöl, ami klassz.
A hétvégén már valami kis kikapcsolódást szervezünk a barátnőmmel, Liviával, ha a férje elengedi természetesen.

Kecskeméti repülőnap

A hétvégén a Kecskeméti repülőnapon voltam egy nagyon jó társasággal. Nagy élmény, nagyon élveztük.
Mindig rá kell ébredni, hogy hatalmas találmány ez a repülőgép, és amilyen trükköket meg lehet csinálni ezekkel a gépekkel az valóban lenyűgöző. Hátborzongató hangja van az F-16, F-18-asoknak, a Migeknek, vagy akár az Eurofighter-nek. Rengetegen voltak, a hírek szerint közel 50.000 ember szombaton, de mivel nagyon nagy a terület, mégsem éreztük zsúfoltnak.
Egy gép hiányzott, a Lopakodó......volt olyan szerencsém, hogy Észak - Amerikában láthattam. Őrület.
Érdemes egyszer ellátogatni Kecskemétre a repülőnapra, vagy aki teheti Észak - Amerikába egy repülőnapra!

Nagyon készülsz? Izgulsz?

Mindenki ezt kérdezi.......
nem.......csak a szükséges dolgokban készülök.......vízum, repjegy.....
Bécsben voltam augusztus elején a vízum miatt...közben útbaejtettem Nádasladányt...gyönyörű, mindenki nézze meg!..., és próbálom a legolcsóbb repjegyet megszerezni ami nem könnyű, lévén, hogy kevés az időm.

Sőt, ahogy elérkezik az idő, egyre kevesebb kedvem van menni.........de mostmár nincs visszaút!
Az utóbbi.....több mint fél évben....nagyon sokat segítettek azok az emberek körülöttem, akiket remélem, a barátaimnak mondhatok, volt és jelenlegi munkatársaim. Sokat segítettünk egymás lelki életének helyreállításában, és ez sem könnyíti meg az utazásomat....nehéz lesz őket itthagyni.
A családomról nem szólok, hisz az természetes, hogy ők is fognak hiányozni, de mi mindig ott leszünk egymásnak, és ennyi távollét néha kell.

Fontos a távollét, hogy tudjuk értékelni egymást, hogy érezzük az űrt, amit a másik ember hiánya okoz.....vagy nem okoz?......legyen az barátság, szerelem vagy család.

Hiányozzatok egymásnak!

AZ ELŐZMÉNYEK...

Nos hát igen, itt vagyok. Úgy gondoltam, hogy életem történéseit közzéteszem, betekintést engedek másnak is. Mi késztetett erre a tettre?
Én ilyen dolgokat akkor határozok el, ha életem változóban van, megváltozott.......az gondolom most is ez történik, hiszen.......

Nagyon régi, talán úgy 15 éves vágyam terjesült akkor, amikor tavaly sikerült majdnem 4 hónapot Kanadában tartózkodnom egy szakmai gyakorlaton, és a szakmámban dolgoznom. A sors úgy hozta, hogy lehetőségem volt már korábban is az USA-ba és Kanadába is utazni, de mint turista. Mindenképpen szerettem volna megtapasztalni azt, hogy milyen az az élet, amit egy "visitor" nem lát. Nagyon hálás vagyok, hogy ez sikerült, és olyan dolgokat tapasztaltam, amit sajnos csak az ért meg, aki veszi a bátorságot, a fáradtságot és megpróbál "kinn" élni. Ja, igen, olyan érdekes "kinn vagyok" élménye van az embernek ott.
Minden esetre életre szóló élmény volt, és bár rendeteget dolgoztam, de megérte. Hazatértem, de mivel nagyon megszerettek, és talán látták szakmai hozzáértésemet is, most újra megkértek, hogy töltsek náluk egy kis időt.......legalább egy évet.
Hát mostmár nem voltam benne biztos, hogy 100%-ban ezt szeretném. Amit akartam, már megkaptam.

A sors azonban úgy rendezte, hogy ne kelljen döntenem, hanem az út egyértelmű és elkerülhetetlen legyen.

Majdnem 8 év után alakult úgy, hogy "egyedül" maradtam, kapcsolatom felbomlott. Hiszen kap az ember az élettől jót és rosszat is felváltva, vagy nem? Én az átlagnál jobban vagyok érzelmes...ha megbántanak azt nehezebben heverem ki mint más, és ha meg is bocsátok látszólag, de nem tudok felejteni.....soha.....
Nem is gondoltam, hogy ennyit lehet tanulni egy ilyen válsághelyzetből, és aki nem élt át ilyen, az nem is tapasztalt. Persze azért hozzájárult ehhez egyéb más gond is, ami mind most az utóbbi majdnem egy év "terméke".

Rájöttem ez az időszak mindenkinél nehéz volt, mert az utóbbi évben a körülöttem lévő kapcsolatok fele felbomlott, a másik fele pedig olyan nehézségeken ment keresztül, amit ugyan túlélt, de lehetett volna rosszabb is ha nem olyan kitartóak.
Szóval ezek után azt gondolom, hogy a legnehezebb helyzet is megoldható, csak a párok kitartásán és az egymás iránt érzett mély! érzelmeken múlik. Sokan a könnyebb megoldást választják, kilépnek a kapcsolatból, de vajon a másik jobb lesz, vagy nemcsak az újdonság varázsát érezzük,.... és ha eltelik néhány év......az okosabbak azonban kitartanak....
Azt gondolom, ha azt az energiát, amit a vitákba, a veszekedésekbe, illetve abba ölünk, hogy mást keresünk, és mást szórakoztatunk, mással érezzük jól magunkat, a kapcsolat megmentésére fordítanánk, mindenki megmenekülne a fájdalmaktól.
Ahogy telnek az évek, nem figyelünk egymásra eléggé, nem vagyunk őszinték, azt gondoljuk, hogy a megszokás elég, azt gondoljuk, hogy nem kell megváltozni. Sajnos? nagyon is kell változni. Életünk minden szakaszában kell változni, és egy kapcsolaton belül is mindig, hogy ne hagyjuk hogy elvesszen........mindkét emberen múlik!!! Csak ne legyen késő!


Sajnos ezzel elveszett az a lehetőség is ....egy időre, vagy végleg?...., hogy saját családban gondolkodjam, így végül is úgy döntöttem, miért ne? Minden tekintetben jó a levegőváltozás, gyerünk, itt Szegeden, nem igazán történik semmi érdekes harminc néhány év után. Ha valakinek ilyen lehetősége adódik, ezt nem szabad elszalasztani, főleg ha ilyen helyzetben van mint én. Ugyan nehezítette a döntésemet az, hogy nagyon megszerettem a munkámat, amit januártól csinálok, és nagyszerű emberek vesznek körül itt is. Nagyon nagy segítséget kaptam ehhez a jelenlegi munkahelyemtől, illetve a Dékánomtól, amiért egy életre hálás vagyok neki, és nem tudom, csak remélem, hogy ezt a bizalmat vissza tudom adni.